A múltban a vállalatok az internetfelhasználók közelében építettek adatközpontokat, hogy jobban megfeleljenek a fogyasztói igényeknek, például egy műsor streamelésének a Netflixen vagy egy felhőben tárolt videojáték lejátszásának. A mesterséges intelligencia növekedése ugyanígy hatalmas adatközpontokat igényel a nagy nyelvi modellek betanításához, de ezeknél a felhasználók közelsége egyáltalán nem szempont. Ahogy egyre több ilyen startup indul világszerte, új kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a szerverfarmok fenntartható működés mellett képesek-e kielégíteni a keresletet. A központok építéséből és a drága számítógépes berendezések előállításából származó szén-dioxid-kibocsátás már önmagában is jelentős, és az energiaigényük is jelentősen megnőtt.

Alig egy évtizeddel ezelőtt egy adatközpont átlagosan 10 megawatt energiát igényelt, de ma már a 100 megawatt sem ritka. Az Uptime Institute, egy iparági tanácsadó csoport Észak-Amerikában 10 olyan szupernagy felhőalapú számítási központot azonosított, amelyek átlagos mérete 621 megawatt. A villamosenergia-igény ilyen mértékű növekedése akkor következik be, amikor az Egyesült Államokban az elmúlt fél évszázadban a legmagasabb a termelés, és az elektromos hálózatban egyre kevesebb a tartalék. Az Uptime Institute egy nemrégiben kiadott jelentésében azt jósolta, hogy az ágazat nettó nullás klímacélját - amely a szektor saját magának felállított referenciaértéke - sokkal nehezebb lesz teljesíteni a kereslet ilyen növekedésével párhuzamosan, és a helyzet a jövőben inkább romlani fog.

A teljes cikk: Nagyon megnehezítette a szerverközpontok zölddé tételét az MI számítások energiaéhsége