Az e-kereskedőket segítendő több kapcsolódó területen profi cégek százai szolgálják ki az igényeket, amik lassan felnőttek a speciális feladathoz az IT, a marketing, a sales, az ügyfélélmény, a fizetés, a logisztika, a kutatás, a jogi és üzleti tanácsadás, valamint a képzés terén is. A feladat most kereskedőknek és támogató cégeknek is ugyanaz, túlélni ezt a krízist és megerősödve kikerülni belőle.
Milyen jövőt hozhat a válság az e-kereskedelemnek?
Nem az a kérdés ugyanis, hogy lesz-e válság, hanem hogy mekkora, milyen jellegű és meddig fog tartani. Vajon fordulóponthoz ér-e a hazai e-kereskedelem? Eléri-e a természetes üvegplafont az online részesedését tekintve ebben a válságban? Vagy a nyomás alatt további lendületes növekedés várható?
A hazai e-kereskedelem 10-12%-os részesedése a teljes kereskedelemből közelít a fejlett nyugati piacok 15-20%-os részesedéséhez, de messze elmarad a legfejlettebbek 30-50%-ától. Tehát egyaránt elképzelhető egy stagnálás, egy lassuló növekedési pályára állás, vagy a további szédítő növekedés is. Egyelőre azonban nem ismerjük a 2022-es év számait sem, nem tudjuk növekedett-e reálértéken a piac, vagy már csak az év végére EU-bajnoknak számító magyar infláció hajtja előre. A másik fontos kérdése a válságnak, hogy kibírja-e a hazai e-kereskedelem az évek óta fokozódó nemzetközi versenyt? Vajon kik maradnak talpon idehaza a nagy, közepes és kis szereplők közül, akik képesek a cseh, szlovák, lengyel vagy román championokkal felvenni a versenyt a magyar és a régiós vásárlók kiszolgálásában?
Ezekre a kérdésekre nem fogunk tudni rövid távon válaszolni. Remélhetőleg az előttünk álló 1-3 év fog rá pozitív válaszokat adni. Azt viszont meg tudjuk nézni közelebbről, hogy mit jelent ez a válság, mi határozza meg és milyen lépések tehetők a kereskedők részéről. A Kürt Akadémia és a Reacty Digital közös Trendspotting kutatásának 2022 őszi eredményei szerint mind keresleti, mind kínálati oldalon fontos változások zajlanak ugyanis az e-kereskedelemben idehaza. (A 2023 januári trendkutatás a cikk írásakor előkészítés alatt van.)
Trendek a keresleti (vásárlói) oldalról:
- csökkenő kereslet: a megemelkedő rezsi és az infláció elviszi a szabadon elkölthető jövedelmek egy jelentős részét a magyar háztartásoknál, emiatt visszafogják a fogyasztásukat;
- lefelé váltás: az eddig megszokott középkategóriás márkás termékek helyett sokan az egyszerűbb, olcsóbb, akár saját márkás termékeket részesítik előnyben (miközben a prémium és a luxus márkák továbbra is jól fogynak);
- kedvezmények keresése, árérzékenység: eleve filléreskedők voltak a hazai vásárlók, a válságban most még inkább azok.
3 fő trend a kínálati (kereskedői) oldalról:
- megnövekedő költségek: rezsi, logisztika (a magas üzemanyag árak, a logisztikai eszközök emelkedő árai és a bérek miatt), munkabérek emelkedése (részben a megfelelő munkaerő hiánya, de főként az inflációs nyomás következtében)
- beszerzési árak növekedése a rossz forint árfolyam miatt
- koronavírus és háború okozta ellátási lánc problémák, készlethiány lassú enyhülése
Mit tehetnek a kereskedők ilyen helyzetben?
Erre a kérdésre termékszegmenstől, cégmérettől és a cég életciklusától függően többféle jó válasz létezik. Nincsen egyetlen univerzális recept, ami a biztos sikerhez vezetne. Amiket érdemes lehet megfontolni minden kereskedőnek:
- az árérzékenységre építő kiszolgálás például kiszállításnál csomagautomatába kézbesítés vonzó áron, ingyenes bolti átvétel, rendszeres visszatérő vásárlásnál valamennyi kedvezmény nyújtása, különböző termékek összecsomagolása, stb.
- szortiment bővítése, hogy ki tudja szolgálni a vevői igényeket
- új beszállítók keresése, több lábra állás, készletgazdálkodás erősítése
- kiszervezés és racionalizálás, például logisztika terén egyre jobb fulfillment megoldások érhetőek el idehaza és a nemzetközi piacra lépés támogatásában is
- digitalizálás és hatékonyság növelése, fejlesztés: marketingben, keresésben, személyre szabott megoldásokban, ajánlórendszerekben, hűségprogramban, ügyfélélményben. A cél az automatizált adatvezérelt megoldások bevezetése, a meglévő megoldások megerősítése.
- kilépés a nemzetközi piacra: elsősorban a keleti és déli piacok felé, ahol kevésbé öldöklő a verseny
A cél az, hogy a kereskedő megerősödve kerüljön ki a válságból. Ehhez pedig nem az elszürkülés, a fűnyíróelv-szerűen csökkentett költségmegtakarítás a legjobb eszköz. Ahogy Kis Ervin Egon, a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért (ma már Ecommerce Hungary) egyik alapítója és későbbi elnöke fogalmazott a 2008-as válság idején, vajon hol fognak inkább több autót eladni, egy félhomályos, fűtetlen kereskedésben vagy ahol csillognak-villognak az autók és a kedves értékesítőktől a legjobb ügyfélélményt kapják a vevők? A tanulság, hogy válságban is az marad talpon, aki képes a lehető legjobban kiszolgálni a vásárlói igényeket.
Természetesen nem csak ezek a megoldások és eszközök léteznek. Az Ecommerce Expo-n elsőkézből ismerhetők meg a piaci számok, a főbb friss trendek és terítékre kerülnek a lehetséges megoldások is. Továbbá az is, hogy ki, hogyan próbálja a krízist a saját maga javára fordítani.
A szerzőről:
Pintér Róbert, a Corvinus Egyetem adjunktusa, a Kürt Akadémia e-kereskedelmi képzésének vezetője, a Digiméter kkv-digitalizációs projekt csapatának tagja.
I Forrás: blog.ecomexpo.hu
