A szerzői jog az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat, míg az iparjogvédelem a műszaki jellegű szellemi alkotásokat, például a találmányokat és a márkákat részesíti védelemben. Mindkét jogvédelem alapvető eleme a kreativitás, valami új alkotása, amely tevékenységet alapvetően emberekhez társítunk – világít rá a címben feszegetett kérdéskör lényegére a Havas-Sághy és Társai Ügyvédi Iroda.

A mesterséges intelligencia mint szerző és mint feltaláló

Ugyanakkor napjainkban előfordul, a jövőben pedig kifejezetten gyakori lehet, hogy egy műalkotás vagy egy találmány nem emberi tevékenységhez, hanem mesterséges intelligenciához köthető eredmény. Ilyen program például Elon Musk Dall-E és a Google Imagen nevű szoftvere is.

Ezek a programok leírásunk alapján képesek teljesen új képet generálni, az eredmények pedig olyan tökéletesek, hogy a programok könnyen visszaélésre is felhasználhatók lennének, például művek hamisítására.

Joggal merül fel tehát a kérdés, hogy részesülhet-e jogvédelemben mesterséges intelligencia alkotása, illetve lehet-e egy szerzői vagy iparjogvédelmi jog jogosultja egy gép?

Eligazít az esetjog

Mivel a jogforrások nem tartalmaznak konkrét definíciót arra, hogy mesterséges intelligencia tekinthető-e szerzőnek, illetve feltalálónak, az esetjogban keresendő a megoldás.

A szerzői jog esetén Európában – hasonlóan az amerikai jogértelmezéshez – csak természetes személy lehet szerző. Az Európai Unió Bíróságának ítélete alapján ugyanis a jogvédelem egyik kritériuma, hogy a mű a szerző személyiségét tükrözi, szabad és kreatív döntéseinek kifejeződése, amely feltétel nem értelmezhető egy algoritmusok alapján működő program esetén. 

Bár a MI tanulási folyamata eredményeként saját készségeket sajátít el, azok nem érik el az emberi alkotóképesség szintjét.

A találmányok terén pedig ugyanez a helyzet. A MI ugyanezen ok miatt nem minősülhet feltalálónak az EU-s joggyakorlat szerint, így az általa létrehozott találmányok nem szabadalmaztathatók.

Na és a programozók lehetnek-e közvetett szerzők?

A mesterséges intelligenciát természetesen természetes személyek programozzák, így azt gondolhatnánk, hogy ezért közvetve az alkotás is az ő művük, és nincs akadálya annak, hogy a fejlesztők legyenek a szerzői, illetve a szabadalmi jogok jogosultjai.

Csakhogy az MI lényege, hogy programozását követően magától, beavatkozás nélkül végzi tevékenységét, tehát az általa létrehozott művek nem a programozó közreműködésének eredményei, hanem az MI maga hozza meg az alkotói döntéseket.

Így a mesterséges intelligenciát alkotó programozók még közvetett módon sem tekinthetők a létrehozott művek szerzőinek, illetve a találmányok feltalálóinak.

A szabályozás mindazonáltal a közeli jövőben felülvizsgálatot igényelhet, hiszen modern világunk egyre inkább támaszkodik a mesterséges intelligencia által létrehozott alkotásokra – áll a Havas-Sághy és Társai Ügyvédi Iroda állásfoglalásában.

Precedens is van már

Egy konkrét ügyben, amelyre az ITBusiness emlékeztet, a kérdésben illetékes amerikai szövetségi iroda már döntött is, és eszerint nem illeti szerzői jogi védelem azokat a képeket, melyeket a mesterséges intelligencia alkotott.

A US Copyright Office végzésében ugyanis elutasította, hogy a Zarya of the Dawn című képregényben szereplő, kifejezetten a képek, grafikák alkotására specializált Midjourney AI-val készített képkockák szerzői jogi védelmet kapjanak.

Azonban a szövegek, amelyeket bizonyíthatóan ember alkotott, már megkapták a szokásos védelmet.

Az USCO hangsúlyozta, hogy a képeket nem ember alkotta, tehát azokat nem illeti meg az alkotóknak és a szellemi termékeinek járó oltalom sem.

Hamar kiderült a turpisság

Nem volt nehéz felfedezni a gépi segítséget, hiszen a kötet elején kvázi társszerzőként szerepelt a Midjourney AI neve is, bár a hivatalhoz érkezett beadványban ez a tény nem szerepelt. Ám az alapos vizsgálat és az alkotás folyamatának elemzését követően végül a képregény szövegeit igen, a képeket magukat már nem fogadta el az USCO.

Ez tehát az egyik legelső, ám minden bizonnyal nem a legutolsó olyan jogi eljárás, amely a mesterséges intelligencia segítségével elkészített képek, szövegek, más audiovizuális tartalmak szerzői jogait érinti. 

I Forrás: napi.hu