2024. február 15-én, vagyis múlt csütörtökön lejárt a felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezés határideje. A leendő egyetemistáknak eddig az időpontig kellett megjelölniük, hogy mely egyetemeken, főiskolákon, mely szakokra szeretnének bekerülni. Bár a ponthatárok kihirdetésére csak nyár közepén kerül sor, az idén felvételiző gólyáknak és szüleiknek, már most érdemes elgondolkodni a lakhatás kérdésén. Megpályázzák a rendelkezésre álló, szabad kollégiumi férőhelyeket vagy albérletet tartanának-e fenn az egyetemi évek alatt, esetleg inkább ingatlanvásárlásra fordítják megtakarításukat? És mi a helyzet a pályakezdő fiatalokkal, akik új városban helyezkednek el, vagy esetleg pár éves munkaviszony után rászánják magukat a saját lakás vásárlásra, hitelfelvételre?
A Duna House 2023-as értékesítési adatai alapján elmondható, hogy a nagyobb egyetemvárosok közül a legköltségesebb a fővárosban (879 ezer Ft/m2) ingatlant vásárolni, ezután Debrecen következik 614 ezer Ft/m2-vel, majd pedig harmadik helyen Szeged ingatlanpiaca áll, ahol 599 ezer forint a négyzetméterenkénti átlag. Az idei évi januári statisztika alapján, Budapest belvárosában átlagosan 1 millió forint feletti összegbe került négyzetméterenként az ingatlanvásárlás, ezzel azonos volt az árszint a használt téglaépítésűek esetében a budai oldalon is, Pesten 806 ezer forint volt az átlag.A bérlemények árazását, ahogy az eladó ingatlanok árait is az aktuális kereslet mértéke befolyásolja. A fővárosi albérletpiac teljes palettáját vizsgálva, a minigarzontól egészen az 5 szobás lakásig, átlagosan 180-220 ezer forint közötti összegért lehet ingatlant bérelni, ami az előző évhez képest lakásmérettől függően 15-20%-os növekedést jelent és 2024-ben sem számíthatnak a bérlőjelöltek alacsonyabb árakra. Adódik a kérdés: vajon ezt az összeget érdemesebb-e inkább egy saját ingatlanba fektetni, ha a család, illetve a pályakezdő fiatal megengedheti magának? Mire van lehetősége a fiatal felnőtteknek a lakáshitelek tekintetében, milyen jövedelemmel kell rendelkezniük ahhoz, hogy ezt a kiadást megengedhessék maguknak, és inkább a havi törlesztőrészletre fordítsák? Milyen összegű ingatlanban gondolkodhatnak, és ezért az összegért milyen lakást kaphatnak a fővárosban?
Lakásvásárlás esetén a Credipass szakértői szerint, az átlagos albérleti díjak alsó határát, azaz havi 180 ezer forintos törlesztőrészlet kifizetését, minimum 360 ezer forintos nettó jövedelem mellett engedheti meg magának egy pályakezdő fiatal. Ez egy 20 éves futamidőre szóló, 6,25%-os kamattal számolt, 25 millió forintos lakáshitelt jelent, amely a 10% önerővel kombinálva (első lakásszerző fiatalok lehetnek jogosultak rá, azonban a feltételekről érdemes pénzügyi szakértőnél tájékozódni) egy akár 28 millió forint értékű ingatlanra is elegendő lehet a fővárosban. Ugyanez a bérleti díjak átlagos felső határával számolva (220 ezer forint), és ezt törlesztőrészletre átfordítva egy szintén 20 éves futamidejű, 6,25%-os kamatozású, 30 millió forintos hitelt jelent, amelyet pedig nettó minimum 440 ezer forintos jövedelemmel vehet fel a JTM (jövedelemarányos törlesztési mutató) szabály szerint az ügyfél. A 10%-os önerővel kalkulálva ennek segítségével mintegy 33,5 millió forintos ingatlant is megvásárolhat az, aki Budapesten tervezi az otthonteremtést. Ezért az összegért ma a fővárosban, a Duna House Barométer adatai alapján, átlagosan (740 000 Ft-os négyzetméterárral számolva) akár egy 45 m2-es panellakást, illetve a budai kerületek átlaga alapján egy 31, a belvárosi területeket leszámítva, a pesti oldalon pedig akár egy 41 m2-es használt téglaépítésű lakást is megvásárolhat magának a család, amely tökéletes lehet egy egyetemista vagy pályakezdő fiatal első igazi otthonának.