Az elmúlt években az EU több irányelvet is bevezetett a vállalati átláthatóság javítása és a fenntarthatósági célok felé történő haladás felgyorsítása érdekében. Ezek az intézkedések támogatják az Európai Zöld Megállapodást, összhangban állnak a globális klímaegyezményekkel, és céljuk, hogy a befektetők és fogyasztók jobb betekintést nyerjenek a vállalatok környezeti és társadalmi hatásaiba. Ugyanakkor aggodalmak merültek fel a kisebb vállalkozásokra nehezedő adminisztratív teher miatt. Az EU versenyképességével foglalkozó Draghi-jelentés kiemelte, hogy a kiterjedt jelentéstételi kötelezettségek korlátozhatják a kis- és közepes méretű tőzsdén jegyzett vállalatok globális versenyképességét. Erre válaszul az Omnibusz javaslat arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen a szabályozási felügyelet és a gazdasági versenyképesség között. Az Európai Bizottság becslései szerint a módosított követelmények évente körülbelül 6,3 milliárd eurós megtakarítást eredményeznek a vállalkozások számára, valamint csökkentik a jelentéstételi rendszerek bevezetésével járó kezdeti költségeket.

A befektetők és az ingatlanpiaci szereplők számára a megbízható fenntarthatósági adatokhoz való hozzáférés továbbra is kulcsfontosságú a kockázatok kezelése és a felelős üzleti működés biztosítása szempontjából. Noha egyes vállalatok mentesülnek bizonyos jelentéstételi kötelezettségek alól, a környezeti teljesítmény, a társadalmi felelősségvállalás és a vállalatirányítás alapelvei továbbra is relevánsak maradnak. A változások ideiglenes haladékot nyújtanak azoknak a vállalkozásoknak, amelyek még nem teljesítették a CSRD követelményeit, mivel most több idő áll rendelkezésükre a teljes megfelelés elérésére. Azok a vállalatok azonban, amelyek már benyújtották CSRD jelentéseiket, kötelesek folytatni a jelentéstételt.

A vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelv (CSDDD) végrehajtási ütemterve szintén módosult, így a nagyvállalatok számára az előírt megfelelési határidő 2028-ra tolódott 2027 helyett. Addig is a vállalkozásoknak továbbra is be kell tartaniuk a nemzeti szabályozásokat, mivel az EU több tagállama már beépítette a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségeket saját jogrendszerébe.

A változások ellenére a kettős lényegesség elve – amely szerint egy vállalat tevékenységeinek környezeti hatását és a fenntarthatósági tényezőkből eredő pénzügyi kockázatokat egyaránt értékelni kell – továbbra is érvényben marad. A vállalatokat és üzleti partnereiket arra ösztönzik, hogy folytassák a lényegességi értékeléseket a hosszú távú értékteremtés érdekében. Azok a vállalkozások, amelyek már elvégezték ezeket az értékeléseket, mélyebb betekintést nyertek a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos pénzügyi kockázatokba és lehetőségekbe, ami növelheti a befektetői bizalmat és javíthatja a vállalat ellenálló képességét egy folyamatosan változó szabályozási környezetben.

Az Omnibusz javaslat a fenntarthatósági jelentési szabványok (ESRS) módosítását is tartalmazza, amelynek célja az adatgyűjtés egyszerűsítése a szükséges mutatók és minőségi beszámolók számának csökkentésével. Az ingatlanbefektetők és -használók, akik ezekre a jelentésekre támaszkodnak működésük optimalizálása és kockázataik kezelése érdekében, szükségessé tehetik meglévő adatgyűjtési stratégiáik újraértékelését. Azoknak a vállalatoknak, amelyek a CSDDD hatálya alá tartoznak, elsősorban a közvetlen beszállítóik fenntarthatósági átvilágítását kell elvégezniük, kivéve, ha konkrét kockázatok merülnek fel a mélyebb ellátási láncban. Ezen túlmenően az ellátási lánc átvilágítását ötévente kell elvégezni, nem pedig évente.

Azok a vállalkozások, amelyek többé nem tartoznak a CSRD hatálya alá, fontolóra vehetik az Omnibusz javaslatban ajánlott önkéntes KKV-jelentési szabvány alkalmazását. Ez a megközelítés lehetővé teszi számukra, hogy fenntarthatósági információkat nyújtsanak partnereik számára, miközben korlátozzák a közzétételek körét.

A változások a zöld finanszírozáshoz való hozzáférésre is hatással vannak. Számos pénzügyi intézmény az EU Taxonómiát használja mérceként a fenntartható hitelek és befektetések értékelésére. Bár az Omnibusz egyszerűsíti a jelentéstételt, további felülvizsgálatok várhatók a technikai szűrési kritériumok tekintetében. Az ingatlaneszközök és befektetési alapok igazítása az EU frissített taxonómiájához továbbra is támogathatja a fenntartható befektetési stratégiákat, akár önkéntes alapon is.

A javasolt változásokat az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia, ami hónapokat vagy akár éveket is igénybe vehet. Elfogadásukat követően a tagállamoknak egy év áll majd rendelkezésükre, hogy az új irányelvet beépítsék nemzeti jogszabályaikba.

A CBRE továbbra is együttműködik ingatlanbefektetőkkel és -használókkal, hogy segítsen nekik eligazodni a szabályozási változásokban és felkészülni a megfelelésre. A hatékony adatkezelés kulcsfontosságú szerepet játszott abban, hogy a vállalatok alkalmazkodjanak a folyamatosan fejlődő követelményekhez. Bár az Omnibusz javaslat egyszerűsíti az ESG jelentéstételt, az iparági szakértők hangsúlyozzák a fenntarthatóság stratégiai megközelítésének fontosságát. Stefani Papadaki, a CBRE Dánia ESG & Fenntarthatósági Megoldások vezetője szerint a pusztán megfelelés-alapú gondolkodásmódról való áttérés a fenntarthatósági kockázatok és lehetőségek szélesebb körű megértése felé segíthet a vállalatoknak megalapozott döntéseket hozni, amelyek kereskedelmi előnyöket eredményezhetnek. Bár a jelentéstételi követelmények csökkentek, a fenntarthatóság továbbra is alapvető fontosságú marad az átláthatóság, a kockázatkezelés és a befektetői bizalom szempontjából.

Szerző: Stefani Papadaki, az ESG & Fenntarthatósági Megoldások vezetője, CBRE Dánia
A cikk megjelent a cijeurope.com oldalán