Az irodapiac az utóbbi években folyamatos kihívásokkal küzd, amely jelentősen befolyásolja az irodaházak bérleményeit is. A tulajdonosok és üzemeltetők sok esetben – talán kényszerből is – egyre rugalmasabb bérlői mixben gondolkodnak, amelyek biztosabbá tehetik a folyamatos bevételeket. Ennek egyik módja a flexibilis irodaterek, vagyis a szolgáltatott irodák volumenének növelése.
A modern coworking, a közösségi irodák koncepciója a 2010-es évek közepén indult el hódító útjára, és azóta már a munkakultúra szerves része lett, köszönhetően a digitalizációnak. Azonban ezeket a tereket sok esetben kisebb bérleményekben, kávézókban, egyéb kereskedelmi egységekben alakították ki, vagyis a klasszikus irodaszektor jövedelmezőségét jellemző módon nem határozzák meg. Ellenben a szolgáltatott irodák, azaz a flexibilis irodaszolgáltatók a népszerű lokációkban elhelyezkedő épületekbe költöznek, és részben a gazdasági nehézségek időszakában tapasztalható piaci bizonytalanságot kompenzálják.
Ugyanis a növekvő finanszírozási és építési költségek, valamint a hibrid- és távmunka strukturális következményei rövid távon továbbra is kulcsfontosságú kihívást jelentenek az irodaszektor számára. Nem véletlenül a költség- és energiahatékonyság került a fókuszba, mindenhol a fenntarthatóságról hallani, emellett a terek újraértelmezése és használatmódjuk változása is az érdeklődés középpontjába került.
A COVID-19 indította el a lavinát, a járvány alatt elterjedt távmunka és hibrid modell miatt a rugalmas munkaterek még népszerűbbé váltak. Sok esetben a vállalatok csökkentik a saját irodaterületeiket, a munkatársak a munkahetük egy részét az irodától távol, otthon töltik el, ahol a technológiai vívmányok segítségével teljes értékű munkát tudnak végezni. Ez a tendencia töretlenül hódít az elmúlt két–három évben, és úgy tűnik, hogy hosszabb távon is velünk marad a munkaerőpiac meghatározott területein.
A hibrid módszer miatt viszont a vállalatok és munkavállalóik igényei is folyamatosan változnak, és nemcsak a belső terek alakulnak át, hanem más funkciókra és zónákra helyeződik a fókusz, többek között a közösségi helyszínekre, valamint a bérlemények nagyságát is folyamatosan vizsgálják a cégek. Az átalakulás nyilvánvalóan kockázatot jelent az irodaházak számára, hiszen az üresedési ráta folyamatosan emelkedik a budapesti irodapiacon. Még ugyan nem beszélhetünk historikus értékekről, és valószínűleg a stagnálás ellenére is stabil marad a szektor, azért a tulajdonosoknak és ingatlankezelőknek biztosítaniuk kell a házak hosszú távú jövedelmezőségét.
A teljes cikk: Ők lesznek a nyertesek? Szolgáltatott irodák, rugalmas munkaterek nyomában
