Sem az Egyesült Államokban, sem Magyarországon nincs sok példa az üres irodaházak lakóházzá alakítására, az okok ráadásul igen hasonlóak: egy ilyen beruházás a legtöbb esetben többféle kihívást jelent a bürokráciától kezdve a terek variálhatóságán keresztül a bérleti szerződésekig. Sok helyen tértek át a távmunkára, hibrid munkavégzésre, így egyre több az üresen álló iroda.
Kézenfekvő megoldásnak tűnhet az üres irodaházak hasznosítására, ha lakóházakká alakítjuk őket. Az Egyesült Államokban ez a funkcióváltás képes lenne enyhíteni a lakáshiányt, főleg olyan városokban, mint New York, Boston és Cleveland. Az USA-ban több irodaterület áll üresen, mint a feljegyzések kezdete, 1979 óta bármikor, ez pedig a pandémia utóhatásának tekinthető. Sok helyen tértek át ugyanis a távmunkára vagy a hibrid munkavégzésre, így az amerikai irodaházak kihasználatlansága nagymértékű lett. Emellett ráadásul nem épül annyi lakóingatlan sem, mint amennyire igény lenne.
Lakás-, épület- és várostervezési szakértők szerint ugyanakkor nehéz lehet az üres irodaházakat élhető, tetszetős lakóházzá alakítani, és ennek négy fő oka van.
A városépítést a területrendezési törvények szabályozzák, amelyek alapvetően egyszerű koncepciót követnek: városrészenként csak egyféle épület – például gyár, bérház, családi ház – épülhet. Röviden szólva a módosítás és az átminősíttetés lassú és bürokratikus folyamat, ráadásul ha lakóházak lesznek az irodaházakból, jelentős ingatlanadó-bevételtől eshet el az adott nagyváros.
Néha az egykori irodaházak jó lakóhelyek lehetnek, különösen a sűrűn lakott városokban, vagy olyan helyeken, ahol nagy a kereslet lakóingatlanokra. Előbbiek jó része külvárosi irodaparkokban található, azaz nem lakóövezetekben, és nem is áll rendelkezésre a lakóházak környezetében megszokott infrastruktúra, azaz nincsenek a környéken boltok, iskolák vagy tömegközlekedés.
A teljes cikk: Hiába lenne rá igény, ritkán lesz irodaházból lakóingatlan
