Erő Zoltán a főépítészi kinevezése után, 2020 februárjában szellemesen megjegyezte, hogy a Budapest-vízióját két szóban is össze tudja foglalni: kompakt város. Aztán szerencsére bővebben is kifejtette, elvégre egy szakmai körökben mintegy 20 éve használt fogalomról van szó, amivel a laikusok viszont csak most ismerkednek. A lényege, hogy az elhagyott ipari területek, átmeneti zónák felélesztésével mentesíteni lehet a várost a további terjeszkedéstől. Az urban sprawl, a város szétfolyása világszerte ismert jelenség az utóbbi évtizedekben. „Kiderült, hogy az állandóan bővülő családi házas lakóövezetekre épülő városfejlesztés, vagyis az amerikai álom kiteljesítése fenntarthatatlan” – magyarázta Erő Zoltán.
Az már más kérdés, hogy mit lehet tenni ellene érdemben, lehet-e tanulni más kárából, hogyan lehet kiküszöbölni a már elkövetett hibákat? Budapest, ha nem is amerikai típusú világváros, mégis nagyon hasonló folyamatokat él át: az elmúlt 30 évben nagyjából két és félmillióan éltek a fővárosban és vonzáskörzetében, csakhogy egészen más arányokban. Háromszázezren költöztek az agglomerációba, és itt válik igazán fontossá a kompakt város eszménye, amennyiben a közlekedés fejlesztése, a szebb vonatok forgalomba állítása csak tüneti kezelés.
A valódi megoldást a kompakt város jelenti, ahol kis távolságban érhetők el a szükséges intézmények, munkahelyek. Láttunk már 15 perces várost, ötperces várost és sétálóvárost is – marketingese válogatja. A lényeg, hogy az alapszolgáltatásokat egy rövid sétával, legfeljebb bicikliúttal elérhessük: iskola, óvoda, közért, gyógyszertár, orvosi rendelő, boltok, éttermek, sportolási lehetőség. Akinek ez adott a közelében, Budapesten is úgy élhet, akár egy faluban. Illetve sokkal könnyebben.
A teljes cikk: Az erő nincs Budapesttel. A város szétterül, mint a tehénlepény
