A járvány negatív pénzügyi és gazdasági hatásait ellensúlyozó pénzügyi intézkedéscsomagról, az eddigi és a jövőben szükséges kormányzati lépésekről és a vállalkozások túlélési esélyeiről kérdezte a Portfolio Nagy Eleket, a BKIK elnökét, aki szerint az az igazi kérdés, hogy milyen hatékonysággal fogjuk átvészelni a válságot. Ehhez pedig világos eszközrendszer kell.

Március végén pénzügyi válságkezelő javaslatcsomagot nyújtott be a Kormánynak a BKIK. Milyen szempontok alapján tettek javaslatokat, milyen elemzésekre, számításokra alapoztak, és hogyan tudták figyelembe venni a vállalkozók javaslatait? Reagált már a kormány ezekre a javaslatokra?

A koronavírus miatt kialakult rendkívüli helyzethez hasonló jó száz esztendeje volt utoljára, a spanyolnátha idején és alig hasonlítható össze a nagy gazdasági világválságokkal, mert nem gazdasági oka van. Szinte egyik pillanatról a másikra jött és bénítóan hat. Nekünk kamaráknak az a feladatunk, hogy ismerjük meg minél jobban a vállalkozók problémáit, támogassuk őket, illetve közvetítsünk a Kormányzat, önkormányzatok felé. Nem várt helyzetekben a múlt tapasztalatainak felhasználásával újszerű megoldások szükségesek.

A magyar társas vállalkozások több mint 40 százalékát tömörítő Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában felállítottunk egy a kis- és középvállalkozások helyzetére fókuszáló, belsős és külsős szakértőkből álló csoportot. Első lépésként egy gyors, online kérdőíves felmérést végeztünk a budapesti vállalkozások körében, hogy feltérképezzük azokat a területeket, ahol a legnagyobb segítségre van szükségük.

A válaszokból kiderülő problémákat megvizsgálva az elemzések azt mutatták, hogy a pénzügyi problémák jelentik az azonnali prioritást a vállalkozások számára.

Elgondolkodtató, hogy a vállalkozások alig húsz százalékának van válságterve, márpedig a jövő kezelésén múlik a sikeres válságkezelés.

Ezért a problémák kezelésére kidolgoztuk azt a 6 pontos javaslat-csomagot, amit eljuttatottunk a Kormány részére. Ezt meg is köszönték.

A javaslat szerint a kormány létrehoz egy 100 százalékban állami tulajdonban lévő Nemzeti Válságkezelő Holding Zrt., amelyik állami kezességvállalás mellett kibocsát 1000 milliárd forint kötvényt nulla százalékos kamattal és ezt a jegybank lejegyzi. Ezt követően a Holding létrehoz szakosított leányvállalatokat követeléskezelésre, eszközvásárlásra, speciális kockázati tőke kezelésre és tudástámogatásra. Későbbiekben a forrás használható export-, illetve fogyasztásösztönzésre is.

Miért tartották szükségesnek egy ilyen javaslatcsomag elkészítését? Mennyire hasznosak és elégségesek az eddig bejelentett válságkezelő intézkedések a kisvállalatok szempontjából? A kormány intézkedései közül mit tart a legfontosabbnak?

Az említett felmérés rávilágított arra, hogy a vállalkozói szféra számára az első és legsürgetőbb lépés a fix költségek minimalizálása és a likviditás biztosítása. Ebben rögtön lépett a Kormányzat, a válság által legsúlyosabban érintett vállalkozások, vállalkozók területén járulék könnyítéssel, illetve a hitelmoratórium bevezetésével. Ezek szükségszerű intézkedések és helyes, hogy a Kormányzat gyorsan lépett. De ez csak a kezdet! További támogatásra is szükség lesz.

A kulcs, hogy milyen hatékonysággal fogjuk átvészelni a válságot. Ehhez pedig világos eszközrendszer kell. Ebben kívánunk segítséget nyújtani.

Mit tart a legnagyobb veszélynek a vállalkozások szempontjából a jelenlegi helyzetben? Mennyire kerülhető el az, hogy tömegesen dőljenek be vállalkozások? Mire számít, hány olyan budapesti kkv lesz, amelyik nem bír el a nehézségekkel, és végleg befejezi a munkát? A magyar cégek mekkora részének jelent valós segítséget a hiteltörlesztési moratórium?

Jelenleg lehetetlen megjósolni a járvány pontos gazdasági hatását. Egyelőre azt érzékeljük, hogy napról napra egyre kiterjedtebb a visszaesés, miközben nem látni, hogy milyen további járványügyi szigorítások, milyen ütemezéssel, mikor kerülnek még bevezetésre, és mikor és hogyan lesznek majd egyszer feloldva. Így a teljes gazdasági bizonytalanság az egyik legnagyobb veszély, mivel így napokra előre is szinte lehetetlen tervezni.

Tervek nélkül pedig csak a teljesen centralizált kézivezérlés az egyetlen járható út, ami a felelősség hatalmas súlyával együtt teljesen kimeríti lelkileg és fizikailag is a vállalkozókat.

A vállalkozások egy része szinte biztosan menthetetlen, mert mindennemű tartalék nélkül érte őket a válság, és hiába biztosít számukra akár gyorsan kedvező forrást a kormány, egyszerűen emberileg nem bírják a hatalmas terhet. A fent említett bizonytalanság miatt érzelmileg kifáradnak, és a beláthatatlan nehézségek felvállalása helyett a minél gyorsabb „exit” stratégián gondolkodnak. Ebbe a csoportba tartozhat a nyugdíjas vállalkozók egy része, de azok a fiatalabbak is, akiknek a vállalkozás alternatívájaként a piacon még most is jól hasznosítható képzettségül, tudásuk van.

A teljes cikk: BKIK: gyorsan, legalább ezer milliárdot kell mozgósítania a kormánynak