A nemzetgazdaságilag kiemelten fontos magyar autógyártás jövője is bizonytalanná vált, állami segítség nélkül néhány héten belül tömeges csődökre és tízezres elbocsátásokra kerülhet sor. Abban az esetben viszont, hogyha kellő gyorsasággal megfelelő segítség érkezik, Magyarország megőrizheti, megerősítheti szerepét a globális beszállítói láncban. Kilián Csabával, a Magyar Gépjárműipari Egyesület ügyvezető főtitkárával beszélgettünk.
A koronavírus váratlan megjelenése és gyors terjedése gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra ideiglenes leállásra kényszerítette a globális járműipart. A munkavállalók egészségének védelmén túl milyen tényezők vezettek ehhez a helyzethez?
Az elmúlt napokban, hetekben a koronavírus terjedése rendkívüli helyzet elé állította az autóipar szereplőit is. Több autógyár - a járvány gyors terjedése, a beszállítói láncok sérülése, a kereslet csökkenése miatt - kénytelen volt a termelését csökkenteni, illetve termelési szünetet vezetett be.
Komoly problémát jelentett, hogy az OEM-k lényegében Just in Time (JIT), valamint Just in Sequence (JIS) rendszerben működnek, azaz csak pár napnyi készletük van raktáron a termeléshez. Ezeknek a rendszereknek a fenntartása viszont ellehetetlenült több tényező miatt:
- A járvány ázsiai majd európai gyors terjedése a globális beszállítói láncokat megbénította.
- A határok lezárása, az elrendelt intézkedések miatt az alapanyagok, alkatrészek nem, vagy több napos késéssel érkeztek be.
Nehéz helyzetbe kerültek azok a cégek is, akik megrendelés birtokában, a raktáron lévő alapanyagoknak köszönhetően folytatni tudták a termelést. Egyre gyakrabban kaptak/kapnak olyan visszajelzést ugyanis a vevőiktől, európai, ázsiai vagy magyarországi székhellyel rendelkező multinacionális vállalatoktól, miszerint a gyáraik bezárása miatt az elkészített termékeket csak néhány hét, vagy akár néhány hónap múlva tudják átvenni
A járvány és az ezzel kapcsolatos intézkedések drámaian csökkentették az autók iránti keresletet is. Az ázsiai, amerikai piacok, amelyek az elmúlt 10 évben kereslet szempontjából húzó piacok voltak, tulajdonképpen leálltak az európai piaccal együtt.
A világ vezető autóipari vállalati sorra hosszabbítják meg ideiglenes leállásaikat, Magyarországon a Mercedes már hivatalosan is bejelentette, nem kettő, hanem négy hétig szünetelteti termelését Kecskeméten. Véleménye szerint az autóiparnak legkésőbb mikor kell újraindítania a termelését, hogy elkerülhetőek legyenek a súlyos társadalmi, gazdasági károk?
A társadalmi, gazdasági károk már jelenleg is súlyosak. Egy, kettő, vagy esetleg több hónapos leállás rendkívüli helyzet elé állítja a cégeket, az országot és leginkább a dolgozók tízezreit, akik elveszthetik az állásukat. Nagyon nehéz megmondani, hogy mikor indulhat újra a termelés. Nagymértékben függ attól, hogy az egyes régiókban, kontinenseken milyen gyorsan fut le a járvány. Egészségügyi szempontból a legtöbb ország próbálja késleltetni a járvány felfutását annak érdekében, hogy minél több emberéletet mentsenek meg. Mindaddig, amíg több millió ember élete forog veszélyben, addig a gazdaság sem tud újra felpörögni. A gazdaság beindítása lépésről lépésre történhet. A cégeknek fel kell mérniük, hogy a beszállítói láncban milyen sérülések történtek, hogyan lehet helyettesíteni a kiesett beszállítókat és utána tudják fokozatosan beindítani a termelést.
A hosszan elnyúló válságnak keresleti oldalon még hosszabb negatív hatása van. A fogyasztói bizalom zuhanórepülésben van világszerte. Milliók veszítik el a munkahelyeiket. Számukra az elsődleges kérdés, hogy túléljék valahogy ezt a nehéz időszakot és nem azon törik majd a fejüket, hogy milyen autót vásároljanak. Halvány remény ugyan már felcsillant miszerint Kínában fokozatosan beindult a termelés, kinyitottak az autószalonok és megjöttek az új megrendelések is, azonban ez egy hosszabb folyamat lesz. Egyelőre nem látni a folyamat végét, ennek megbecsléséhez túl sok az ismeretlen.
Mit gondol, milyen közvetett és közvetlen hatásai lesznek a magyar gazdaságban az autóipar leállásának?
A legtöbb vállalat saját pénzügyi tartalékai nagyjából egy-két hónapra elegendőek. Ha nem lesz külső pótlólagos forrás, akkor nem tudják majd a pénzügyi kötelezettségeiket teljesíteni és nem tudják megtartani a dolgozóikat. A magyar autóiparban durván 175 ezer ember dolgozik. A feldolgozóipari termelésnek közel egyharmadát az autóipar adja.
TÖBB TÍZEZER DOLGOZÓ VÁLHAT MUNKANÉLKÜLIVÉ ÉS ELLEHETETLENÜL AZ ÉLETÜK.
Tisztába kell lenni azzal is, hogy általában a családoknak nincs jelentős tartaléka, hogy hónapokat vészeljenek át bevétel nélkül. Sok olyan család lesz/vagy már van, ahol mindkét szülő elvesztheti az állását. Külső segítség nélkül lehetetlen helyzetbe kerülnek. Vállalati oldalról is az lenne a cél, hogy tartsák meg a munkaerőt és a járvány megszűntével minél gyorsabban beindíthassák a termelést. Ellenkező esetben tömeges elbocsájtások és vállalati csődök lesznek, ami még nagyobb visszaesést okoznak az ország gazdaságának. Nagyon nagy a bizonytalanság.
A teljes cikk: A magyar autógyártás jövője a tét: gyors segítség nélkül hetekre vagyunk a tömeges csődöktől, tízezres elbocsátásoktól
