Bár a teljes körű NAV tranzakciós adatbázishoz elemzési céllal hozzáférő Központi Statisztikai Hivatal még nem publikálta 2018-as végleges lakóingatlan-forgalmi statisztikáját, az OTP Jelzálogbank rendelkezésére álló, jogszabályi előírásoknak megfelelően szűrt adatbázisból - a megelőző évit jócskán meghaladó - 9%-os forgalomnövekedés olvasható ki országosan. Ez 2018-ban nagyjából 165-170 ezres tranzakciószámot jelent.

Fontos megjegyezni, hogy a KSH 2017-re közölt 154 ezres forgalmi adata nem tartalmazza az abban az évben - és azóta is - látványos felfutáson áteső újlakás-piac tranzakcióinak egy részét, amikor is a vevők első körben csak előszerződést kötnek az új lakásra, és az építési engedély után aláírt végszerződés jelenik csak meg később a NAV adatbázisában. Ugyanígy kimaradnak az adatkörből a telekvásárlással társasház kivitelezésére összeálló magánszemélyek lényegében lakóingatlan vételei is. A "valós forgalom" tehát ezeknél a számoknál sok ezer tranzakcióval magasabb lehet.

Erősítenek a községek

A NAV adataiból kiderül, hogy tavaly a községek forgalma nőtt a legnagyobb mértékben, amit a kisebb városok, majd a megyei jogú városok forgalmi bővülése követett. Budapesten ugyanakkor az elmúlt két év csökkenése után csak minimális, 2% körüli növekményt látunk. Mindezek alapján, a főváros egyre kisebb szeletét adja az összforgalomnak, míg a kisebb városok és községek részaránya egyre nő, a nagyvárosok részesedése pedig jelenleg stagnál. Ez párhuzamba állítható a nagyjából két éve megfigyelhető trenddel, miszerint a kereslet élénkülése az - egyelőre még látványosan - olcsóbb térségek felé mutat. Ez hosszabb távon ugyanakkor árkiegyenlítő hatással járhat.

Az olcsóbb megyékben nő jobban a kereslet

Tavaly minden megyében nőtt az adásvételek száma. A bővülés üteme csak öt megyében, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Nógrád, Baranya és Veszprém megyében maradt el a 2017-es mértéktől. Érdekes, hogy a legnagyobb, 22%-os forgalomnövekedés Vas megyében mérhető, amely megye 2017-ben még a legjelentősebb, 10%-os visszaesést produkálta. 20% felett még Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun forgalma nőtt. A pozitív folyamatokra egyrészt technikai jellegű magyarázat az alacsony bázisérték. Másrészt megyei szinten is kiolvasható tendencia az olcsóbb területek átlagnál nagyobb keresleti élénkülése.

A járások többségében, 80%-ában nőtt a forgalom 2017-hez képest. A 197 járásból 157-ben volt mérhető forgalomnövekedés, és csak 40-ben forgalomcsökkenés (ld. piros szín). A tranzakciószám-változás iránya mellett érdemes annak volumenét is megvizsgálni. A térképen jelölt legfelső kategóriába került 17 járás, amelyekben minimum 60%-kal nőtt a forgalom egy év alatt, a legolcsóbb északkeleti, alföldi és dél-dunántúli régiókban sűrűsödik leginkább. Ennek a kategóriának ugyanakkor többségében igen csekély forgalmú járások a tagjai, tehát alacsony - akár csak alig néhány tucatnyi darabszámú - bázisról mérhető a nagy növekedés.

A csökkenő forgalmú területi egységek az Alföld kivételével nagyjából egyenletesen fedik az országot; tíz budapesti kerület is ebbe a csoportba tartozik. A bázisév (itt 2017) forgalma ebben a viszonylatban is meghatározó természetesen. Számtalan élénk forgalmú, nagyváros központú járás (pl. Pécsi, Veszprémi, Zalaegerszegi vagy Szekszárdi járás) tartozik ebbe a kategóriába, ahol könnyebb visszaesést elkönyvelni egy adott év statisztikája alapján.

Olvass tovább:Térképen mutatjuk meg, hogy hol adják el a legtöbb lakást Magyarországon