A Telkes Consulting Kft. ügyvezetője úgy véli, hogy az egyetemi képzések világszinten elszakadtak a munkaerőpiaci követelményektől, de a magyar diákoknak számtalan egyéb tekintetben is lemaradásuk van. Ez hatalmas probléma, hiszen a technológiai fejlődés olyan szintű szociológiai változást okoz majd, amelyre a legkevésbé sem vagyunk felkészülve. A szakadék az egyetemi képzések és a munkaerőpiac között eközben egyre nő.

Gyakran halljuk mostanság, hogy a munkaerőpiac olyan mértékben változik, amire korábban nem volt példa. Miben különbözik a jelenlegi helyzet a korábbi változásoktól, és hogy tudja erre az egyetem felkészíteni a jövőbeli munkavállalókat?

A munkaerőpiacon olyan folyamatok zajlanak le, amelyekre korábban nem volt példa. Ez egyben egy csapdahelyzet is, mert nem látjuk előre, hogy egy-két év múlva épp milyen készségekre lesz szükség. Most nem feltétlenül arról van szó, hogy megjelent egy új szakma, nyelv, egy új digitális környezet vagy játéktér, hanem ennél sokkal összetettebb folyamatokról van szó, amelyek az említett csapdahelyzet miatt nem taníthatók egyetemen sem, hiszen nincs még leírva, nincs róla szakkönyv, nincs olyan tanár, aki elsajátítsa ezt a tudást olyan szinten, hogy ezt tanítani tudja és a diákoktól ezt számon tudja kérni. 

Már ma is láthatóak olyan tendenciák, hogy a különféle szakmákra egyszerűen nincs egyetemi képzés. Elképzelhető, hogy emiatt az egyetemi oktatás szerepe a jövőben háttérbe szorulhat?

Vannak olyan területek, és erről nem véletlenül hallunk elsősorban Amerikában, ahol eltekintenek a felsőfokú végzettségtől, mivel úgy vélik, hogy azt a tudást "on the job" lehet csupán elsajátítani. Ez jelenleg az Amazon, Google vagy Microsoft szintjén zajlik, hiszen ők az újítások terén mindenki előtt járnak, az egyetemi oktatás előtt is. Azt a nézetet vallják, hogy megpróbálják inkább a tehetséget azonosítani, például a munkavállaló tanulási képesség, alkalmazkodóképessége, döntési képessége, virtuozitása, kreativitása alapján - ezek eléggé messze esnek egy klasszikus egyetemi oktatás struktúrájától. Persze ez mindig csak egy-egy emberre lehet érvényes, hiszen nem lehet előírni, hogy mostantól minden második diák ilyen kompetenciákkal rendelkezzen, mint ahogy Nobel-díjasból sincs háromezer, hanem három van. Ebből adódóan vannak olyan területek - de nem ezek vannak túlsúlyban -, ahol már nem attól lesz valaki lehetséges jelölt egy lehetséges pozícióra, hogy egy jó nevű egyetemen végzett, hanem attól, hogy hogyan szerepel egy assessment centerben, egy interjún, vagy egy videóbeszélgetésen. De én úgy gondolom, hogy a felsőfokú végzettséget igénylő pozíciók nagy részét továbbra is a felsőoktatásból kikerülő populáció fogja betölteni. Mint ahogy ma is igaz, hogy az országban lévő multinacionális cégekhez és a hazai cégekhez döntő többségében - 90 százalékában - egy diploma a belépő. Mert a diploma mögött azért íráskészség, kommunikációs készség, tanulási képesség van. 

Ezek szerint ez a munkaerőpiaci változás nem magyar tendencia.

Nem. Mert egyrészt elszalad a technológiai fejlesztés. Nézzük csak meg, hogy a technológia hogy robbant be az okoseszközökön keresztül: most ott van a kezünkben, és rabul is ejtett minket. Egy döbbenetes információt hallottam erről a Harvardon tavaly októberben, eszerint az észak-amerikai fehérgalléros populációban az SMS-ek 97 százalékát öt másodpercen belül elolvassák. Ez a tökéletes csapda. Gyakorlatilag a taxiban, a színházban, a munkahelyen, ebéd közben folyamatosan online vagy. A gép meghosszabbított része a szemed, és azonnal olvasod. Ráadásul több mint 40 százalék válaszol is. Ez 10 évvel ezelőtt még nettó nonszensz lett volna, ma pedig már csak úgy írják le, mint egy egyszerű statisztikai adatot. 

Olvass tovább: Sötét jövőkép: magyarok millióinak munkája szűnhet meg pár éven belül