A digitális pénzekkel kapcsolatban a legbiztosabb dolog a bizonytalanság, amit az állandó brutális árfolyam-ingadozás jelez. A befektetők ehhez már hozzászokhattak, mostanában azonban a szokásosnál is több a kérdőjel a piacon. A Bitcoin több tízmilliárd dolláros piacát a fejlesztők és bányászok belharca miatt összeomlás fenyegeti, miközben egyre magasabbra tör legnagyobb riválisa, az Ethereum.Utóbbi úgy néz ki, megtalálta a nagyvállalatok és bankok szíve felé vezető utat, így a digitális érmék idővel átmehetnek teljesen hétköznapi használatba. Ez pedig nem csak a kriptovaluták piacán lenne óriás lépés, hanem alapjaiban változtatná meg a teljes üzleti életet egy csomóféle közvetítői szerepet feleslegessé téve.
A bitcoin értéke 160 százalékos növekedést ért el idén az év első felében, és versenytársai is hasonlóan vagy még ennél is jobban teljesítenek. A kriptovaluták menetelése lázban tartja a befektetőket és az elemzőket egyaránt, nem egyértelmű ugyanis, hogy mennyire megalapozottak a drágulás hátterében álló remények. Néhányan a kétezres évek eleji dotcom-lufihoz hasonló piaci buboréktól tartanak, mások viszont olyan technológia felemelkedését jósolják, amely hosszabb távon felforgathatja a globális bankrendszer működését.
Bank helyett blokklánc
Ez utóbbi nem is maga a bitcoin mint fizetőszköz, hanem a mögötte álló blokklánc-technológia lenne. A blokklánc (blockchain) lényege, hogy úgy teszi lehetővé a különböző értékek cseréjét, hogy közben kiiktatja a rendszerből a központi felügyeleteket és bankokat, helyette egymástól független, egyenrangú számítógépek tartják nyilván a tranzakciókat.
A nyilvántartásra azért van szükség, mert a digitális pénzek legalapvetőbb problémája, hogy valahogyan ki kell iktatni a rendszerből egy egységnyi fizetőeszköz többszöri elköltését. A blokkláncon történő azonosítás biztosítja, hogy bár a digitális pénzhez nem tartozik semmi fizikailag (nem áll mögötte egy központi bank által kibocsátott érme vagy bankjegy), mégsem fizethetünk ugyanazzal a bitcoinnal kétszer.
A blokklánc egy sor olyan lehetőséget rejt magában, ami érthető okokból felkeltette a globális szereplők figyelmét. Használatával rengeteget lehet spórolni, elfelejthetjük például a banki illetékek és a központi szervezés költségeit, de mindez azt is jelenti, hogy veszélybe kerül az évszázadok óta alig változó szervezeti és üzleti modell a pénzügyi szektorban. Viszont a technológia csak úgy adaptálható, ha sikerül olyan keretet kialakítani, ami a bankok és nagyvállalatok számára is kecsegtető. És ebben – hiába az úttörő szerep a blokklánc-technológiában – egy újabb szereplő maga mögé utasíthatja a bitcoint.
A teljes üzleti életet megújítaná egy fiatal orosz
Az Ethereum nevű hálózatot és a rajta keresztül futó pénzt, az ethert 2015-ben alapította egy fiatal orosz fejlesztő, Vitalik Buterin (a techvilágban megszokott módon miután kibukott az egyetemről). Bár 6 éves lemaradásban volt a bitcoin berobbanásához képest, Buterin meglátott olyan, még ki nem használt lehetőségeket a blokklánc-technológiában, amelyek alkalmazásával vonzóbbá lehet tenni a rendszert a globális szereplők számára.
A nyílt forráskódú Ethereum lényege ugyanis nem annyira maga a fizetőeszköz, a cél egy univerzálisan alkalmazható gépezet kidolgozása, amellyel bármilyen piaci tranzakció lebonyolítható.
