Mosóczi László a logisztikai szerep erősítése érdekében a légi, vízi, vasúti és a közlekedési infrastruktúra párhuzamos fejlesztését szorgalmazta.
A logisztika, mint kulcsszereplő
Ismertette, hogy a logisztika termeli a magyar GDP csaknem 6,5 százalékát, az ágazathoz köthető 40 ezer logisztikai vállalkozás 250 ezer embert foglalkoztat. Az ágazat a válság óta évről évre gyarapodik, Magyarország a távol-keleti áruk elosztásával új lehetőségekre számíthat - tette hozzá.
A kormány a tisztességes fuvarozók érdekében szigorúan ellenőrzi a fuvarengedélyeket és arra törekszik, hogy az ország területén a magyar vállalkozók szállíthassanak - közölte. A vasúti áruszállításban kihívást jelenthet Magyarország számára, hogy Oroszországnak nem érdeke a kínai áruk áthaladása Ukrajnán keresztül, így azok útvonala Magyarországot is elkerülheti - jegyezte meg.
Kiemelkedő fejlesztések
A helyettes államtitkár a logisztikai infrastruktúrát szolgáló fejlesztések közül kiemelte a bajai és a mohácsi kikötők modernizálása, az interkontinentális repülőjáratok indítását és a repülőtéri szálloda megnyitását 2018-ra, valamint sürgette a Tisza mint nemzetközi hajózási útvonal fejlesztéseit.
Kondrik Kornél, a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgató-helyettese a rendezvényen elmondta, hogy a kormány kiemelt célnak tartja a megyei jogú városok és ipari körzetek elérését gyorsforgalmi utakkal, az úthálózat kiterjesztését a határig és a helyi jelentőségű utak fejlesztését.
Szorgalmazta emellett Esztergom, Debrecen, Ózd és Kazincbarcika közúti bekötöttségének fejlesztését, valamint további intermodális csomópontok építését.