Kedvező fejlemény viszont az, hogy a korábbi 20 százalék feletti szintről az utóbbi időben 14,7 százalékosra csökkent az úgynevezett üresedési ráta. Vagyis mérséklődött a kiadatlan irodaterület nagysága. A legutóbbi adatok azt mutatják, hogy Budapesten és a fővárosi agglomerációban a teljes irodaállomány mintegy 3,2 millió négyzetmétert tesz ki, a vidéki nagyvárosokban pedig ezenfelül a becslések szerint 800-900 ezer négyzetméternyi iroda található. A szakember szerint az alacsony piaci aktivitás miatt ma már alig épülnek új irodaházak, s ez várhatóan addig így is marad, ameddig nem jelennek meg új szereplők a keresleti oldalon.

A szakértő megjegyezte: az irodapiacra többfajta ciklikusság is jellemező. Például amíg az év elején általában lanyhul, addig az év vége felé felerősödik a bérlők aktivitása. Emellett hullámzást ad a szektor működésének, hogy jobbára 3-5 évre kötnek szerződést a bérlők és a bérbeadók, és amikor ezek a futamidők lejárnak, átmenetileg megélénkül a forgalom az ágazatban. Petz Raymund arról is beszélt, hogy Magyarország mindig is lemaradásban volt a környező országokhoz képest az irodapiac fejlődése szempontjából. Ezt jól mutatja például, hogy amíg a térség országaiban a kiadatlan irodák aránya már jó ideje tíz százalék körüli, addig nálunk ez a ráta még most is csaknem 15 százalék.

(Forrás: Magyar Nemzet /Realista.hu)