Annyira egymást érik az energetikai szakkiállítások, rendezvények Magyarországon, hogy az ember már azt hinné, elkezdődött valami. Hogy nem nevetségesen alacsony, 4,5 százalékos az aránya a hazai villamosenergia-termelésen belül a megújuló energiaforrásoknak, hogy ennek a többsége nem biomasszából, nem eltüzelt fából jön össze. Ahogy hallgatja az ember a vitákat, óriási szélerőmû-parkokat, geotermikus erőmûveket és naperőmû-farmokat lát maga előtt, nemcsak néhány kísérleti telepet. Beszélni persze van miről, hiszen a 4,5 százalékos részarányt 2020-ra 13 százalékosra kéne emelni, ami nagy előrelépésnek tûnik, viszont komolytalan szám a nyugat-európai országok vállalásához képest.

Hogy a gazdagabb államok milyen komolyan gondolják a tiszta energiát, az a Budapesten rendezett Renexpo-kiállításon derült ki. Ez volt a régió legnagyobb megújulóenergetikai szakrendezvénye, ennek megfelelően egy rakás külföldi cég képviselte magát, és többször botlottunk angol, mint magyar nyelvû feliratokba, prospektusokba.

Összesen száz kiállító gyûlt össze a Hungexpo területén, hogy olyan termékeket mutassanak be, mint az egy ház éves hőigényének 60-70 százalékát biztosító napkollektor, a legújabb hőszivattyús technológiák, a megszokottnál jóval nagyobb hatékonysággal mûködő napelemek, vagy épp a hígtrágya tárolására kiválóan alkalmas vasbeton monolitok.

A folyamatos megbeszélések, egyeztetések közt azonban előadások is voltak, amik közül az egyik legérdekesebbet a német környezetvédelmi minisztérium szervezte. Nem aprózták el, csupa meghatározó szakembert, politikust hoztak el Magyarországra, aki beszámoltak saját eredményeikről, nehézségeikről, talán, hogy tudjuk, mivel kell szembenéznünk majd évtizedek múlva. Csak egy példa a különbségekről: jelenleg a villamos energia 15 százaléka érkezik megújuló forrásból Németországban, valamivel több tehát, mint amennyit mi 2020-ig vállaltunk.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható>> 

(Forrás: www.index.hu)