...így például a távmunka népszerûsítését szolgáló kormányzati intézkedésekkel - olvasható a tárca honlapján.
Előadások foglalkoznak azzal is, hogy miként lehetne nagyobb arányú a távmunka a közigazgatásban, mi a szerepe a szakképzésnek a felkészítésben. A konferencián a korábbiakhoz hasonlóan megszólalnak a távmunkát alkalmazó cégek, ismertetik gyakorlati tapasztalataikat. Az egy évvel ezelőtti hasonló rendezvényen még arról volt szó, hogy két százalékról négy százalékra nőtt a távmunkában foglalkoztatottak aránya, de ez még igen messze van az európai uniós 14 százalékos, az Amerikai Egyesült Államokban elért 25 százalékos arányától.

Szakértők szerint a távmunka Magyarországon is csak úgy érhet el nagyobb foglalkoztatási szerepet, ha a munkáltatók felismerik annak gazdasági előnyeit. Az eddigi tapasztalatok szerint általában csak a magasabban képzett munkavállalóknak nyújtanak a cégek távmunka lehetőséget, vagy egyszerû adatrögzítést szerveznek távmunkában. Ugyanakkor sokkal több munkafolyamat ad lehetőséget ilyen munkavégzésre. Ez különösen azoknak a munkavállalóknak lenne fontos, akik lakóhelyén nincs más munkalehetőség, ahova nem épül út, és ahol nem terveznek beruházásokat.

Jelenleg főként adatrögzítést, adatfeldolgozást, telefonos ügyfélszolgálatot, telefonos értékesítést, adatfelvételt, rendszerfelügyeletet helyeznek ki a cégek távmunkába, de ebben a formában lehetne végezni még igen sok más tevékenységet is, így például különféle ügyviteli, pénzügyi, számviteli, könyvelési, tervezési, számítógépes programfejlesztési feladatokat. Szakmai tanulmányok szerint egyes munkafolyamatok távmunkába szervezésével az alacsonyabb bér és ingatlanköltségek révén jelentős költségcsökkenés érhető el. A bérköltségek 30 százalékkal, az ingatlanköltségek mintegy 50 százalékkal alacsonyabbak vidéken, mint egy nagyvárosban.

Behatárolja a lehetőségeket, hogy még a fiataloknak is csak 66 százaléka használja az internetet, a 60 év felettieknél viszont ez az arány két százalék. Az alacsony iskolai végzettségûek körében 10 százalék az internetezők aránya, a felsőfokú képzettségûeknél 60 százalék körüli. A községekben 10 százalék alatti ez az arány, a nagyvárosokban 50 százalék feletti. Átlagban a népesség kétharmada még nem használta az internetet, és a diákok 20 százaléka is úgy kerül ki az iskolából, hogy nem sajátította el ezt a ismeretet. A dél-dunántúli régióban például 100 háztartásból csak 12-ből érhető el az internet, s még a közép-magyarországi térségben is 100 közül alig több mint 20 háztartásból.

(Forrás: www.sg.hu)