Antonio Menendez, aki a CIA számára negyedszázadon át készített James Bond filmekbe illő trükkös szerkezeteket, mostanság pedig a washingtoni Nemzetközi Kémmúzeum szakértője, úgy véli, hogy ismét mûködött John le Carré egyik moszkvai alapszabálya: a technika előbb vagy utóbb cserbenhagy. A világhírû író sok mûve a kémek számára legnehezebbnek tartott színhelyen, Moszkvában játszódik. Nyugati szakértők szerint az orosz fővárosban a kémelhárítás több mint kétezer pontot tart szoros megfigyelés alatt, így a hírszerzőknek nem könnyû észrevétleneknek maradniuk.

Az oroszok szerint a britek mûköve több tízmillió fontot ért, ám a New York Timesnak nyilatkozó Menendez ezt erős túlzásnak tartja. A berendezés minden valószínûség szerint egyszerû elektronikus postaláda, amely képes venni a mobiltelefonhoz hasonló, speciális rejtjelező-adattovábbító eszköz adását, és továbbítja azt a leolvasó hasonló készülékére. A lényeg, hogy se az ügynöknek, se a vele kapcsolatot tartó személynek ne kelljen a helyszín közvetlen közelébe mennie. A britek köve azonban csütörtököt mondott, ezért kellett begyûjteni - ami alkalmat adott az oroszoknak a videó elkészítésére.

A Nemzetközi Kémmúzeumnak egész gyûjteménye van hasonló célra készült, fantáziadúsan álcázott eszközökből. Van, amelyik kutyaguminak látszik, de tényleg gumi, és a belsejében miniatûr adóvevő van. Egy másik közönséges fatörzsnek tûnik - az oroszok mégis leleplezték, mert a kéreg mintázata egyik őshonos fajtára sem emlékeztet. A technológiai fejlettség korábbi szintjén is voltak furcsaságok. A britek például egy ideig külön tevelepényszakértőt alkalmaztak annak kidolgozására, melyik arab országban milyen ürülékbe lehet elrejteni a titkos üzeneteket. Az amerikaiak sokáig döglött patkányokba rejtették a mikrofilmtekercseket, ám a kóbor kutyák kockázatot jelentettek. Ezért méregerős Tabasco-szószt csepegtettek a tetemekre, hogy elvegyék a kutyák étvágyát.

Az általában a nyilvánosság kizárásával zajló kémtörténetek felemlegetése szinte mindig politikai szándékokra utal. Menendez szerint az oroszok most a külföldi anyagi támogatást élvező civil szervezetek elleni háborújukhoz használják fel a brit hírszerzés mûszaki kudarcát.