A bibliotékák évezredek óta információs bázisként élnek a köztudatban, és tagadhatatlanul jelentős információvagyonnal, információs szakértelemmel és infrastruktúrával rendelkeznek. Csakhogy ez az információvagyon nem kapcsolódik szervesen az üzleti szféra vérkeringésébe, talán a hagyományok, vagy a hiányzó szakmai inspiráció következtében. Nemrégiben jelent meg Dr. Kiszl Péter Üzleti információ, céginformáció és a könyvtárak címû könyve, amely a könyvtári - számítástechnikai rendszerekre alapozott - információmenedzsment lehetőségeit és esélyeit mutatja be.
A több felsőoktatási intézményben is tanító könyvtáros-közgazdász szakember jövőképe szerint a könyvtárak számára létkérdés, hogy a végtelen információözönben találják meg, majd szûrjék, és szintetizált formában, személyre szabottan szolgáltassák a felhasználók által igényelt tudáselemeket.
A szolgáltatások versenyképességének záloga a relevancia, a precizitás, a hitelesség, a teljesség, az aktualitás és a megtérülés követelményeinek együttes teljesülése. Ehhez járul - emberi oldalról - az elektronikus adatbázisok használata, az információtechnika professzionális kezelése, a keresési stratégiák beható ismerete.
Ma még - állítja a szerző - a könyvtárak viszonylagos előnyben vannak a többi piaci vagy dotált szereplővel szemben. De ez a kedvező pozíció hamar elveszhet, ha a könyvtárak nem alkalmazkodnak a megváltozott politikai, gazdasági és társadalmi környezethez, elzárkóznak a jelentős mértékû, átfogó jellegû modernizációtól. A szervezeti és szemléleti megmerevedés oda vezethet, hogy a könyvesházak kiszorulnak az információs piacról.
Budapest, Traduirex. 2005.