A csalássorozat értelmi szerzője hajléktalanokat használt fel arra, hogy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó céget alapítsanak, mely keretein belül hozzáférhetett más gazdasági társaságok által foglalkoztatott magánszemélyek adataihoz.
250 adózó személyi adatait felhasználva valótlan tartalmú, ismeretlen személyek által aláírt SZJA bevallásokat nyújtottak be különböző APEH Igazgatóságokhoz, megjelölve bennük az adóelőleg-visszatérítés jogcímét, mely alkalmanként és személyenként soha nem haladta meg a 100.000 forintot. A csoport vezetője ezután több banknál nyittatott bankszámlát a hajléktalan személyekkel, melyekre az adó kiutalását kérte, majd a folyószámlákhoz tartozó kártyákkal bankautomatáknál vette fel a pénzt.
A csalássorozat kitervelője összesen 30 millió forintot kívánt jogosulatlanul felvenni, melyből az APEH 20 millió forintot utalt ki, majd a bevallások hamis voltát észlelve a többi kiutalás megtagadta. A bejelentetett polgári jogi igények biztosítására a bíróság a bankszámlák zár alá vételét rendelete el.
A csoport vezetőjét és a megvalósításban közremûködő négy hajléktalan személyt - mint bûnsegédeket - gyanúsítottként vonta felelősségre a pénzügyőrség jelentős kárt okozó, üzletszerûen, folytatólagosan elkövetett csalás bûntettével, melyet a törvény két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni - nyilatkozta a VPOP.