Nagy Britannia budapesti nagykövetét azután kérdeztük, hogy kilenc ország közös nyilatkozatban fogalmazta meg aggodalmait. Bő egy éve beszélgettünk már a magyar korrupciós helyzetről, így abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy össze tudjuk hasonlítani az akkor helyzetet a mostanival. Ön szerint változott valami?

Régóta figyeljük a magyarországi befektetői környezetet. Aggodalmunkat az táplálta, hogy az utóbbi időben rengeteg hír jelent meg a hazai és a nemzetközi médiában is korrupciós, korrupciógyanús ügyekről. Elég csak az Economist két héttel ezelőtti számára gondolni. (Ebben arról írnak, hogy a válságban „a külföldi tőke ellen fordulnak a populista magyar politikusok”, és felsorolják többek között a rádiófrekvencia-mutyit, a pécsi vízmû visszaállamosítását, de szó van benne Molnár Oszkárról is, és arról, hogy a Fidesz gazdasági programjáról keveset tudni, miközben időnként tőke-ellenes nyilatkozatokat hallani a párt részéről – a szerk.) Ez pedig nagyon káros Magyarországra nézve.

Az szinte mindegy, hogy valóban korrupcióról van szó, ha Magyarországról olyan kép terjed el, hogy ez itt egy nagyon súlyos probléma, komolyan ronthatja a befektetési kilátásokat. Mi, akik aláírtuk ezt a nyilatkozatot, olyan országokat képviselünk, amelyek sok tőkét hoztak ide.

Tudjuk, hogy Magyarországnak számos befektetői előnye van, például a képzett munkaerő, így nem szeretnénk, ha ezt a renomét aláásná a sok romboló hatású történet. De úgy gondolom, amit mi mondunk, az a magyarok nagy többségének véleményével is találkozik.

A Transparency International korrupciós ranglétráján egy helyet „javítottunk” a tavalyihoz képest (akkor hét helyet csúsztunk vissza, Bajnai Gordon pedig azt mondta, nem a helyezés a lényeg, hanem, hogy az ország javulást produkáljon – a szerk.), ami szerintem nem jelent semmit: azt mutatja, hogy a helyzet stagnál. Ön lát bármilyen előre, vagy esetleg visszalépést?

A TI tavalyi korrupciós jelentése azt állapította meg, hogy a helyzet romlik Magyarországon, a korrupció intézményesült. Sajnos nem látunk változást, és a médiában jelen lévő rengeteg korrupciós eset is aggasztó. Ezért bátorítunk mindenkit, hogy kezdődjön vita a témáról, és örülnénk, ha konkrét lépések is történnének.

Három területet is említettek, például a médiát, a közszolgáltatásokat, az infrastrukturális beruházásokat. Mondana konkrét példákat?

Nem szeretnék, mert több esetben bírósági eljárás folyik még. De elmondhatom, hogy olyan esetek ezek, amelyek a mi országunkban nem történhetnének meg, és amelyek a legutóbbi időben kaptak nagy nyilvánosságot. Ezekről nekem sincs több információm, de azt elmondhatom, hogy brit üzletemberektől már többször kaptunk olyan jelzéseket, amelyek miatt egy-egy minisztériumhoz kellett fordulnunk, hogy méltányos elbánást kérjünk az adott ügynek.

Milyen esetekben például?

Időnként a hatóságok hiperaktív módon alkalmaznak szabályokat, például az élelmiszerbiztonság terén, néha úgy érzik az üzletembereink, nem a szabályok szellemiségének megfelelően bánnak ezekkel az illetékes szervezetek, hanem azért, hogy külföldi vállalatokat nehezebb helyzetbe hozzanak. Magyarországon egyébként is túlszabályozott az üzleti élet, és tudjuk, hogy minél több a szabály, annál könnyebb megtalálni a kiskapukat a korrupció révén.

És mik a tapasztalataik a hatóságokkal? A TI egyik legsúlyosabb kritikája éppen az, hogy Magyarországon a korrupciós ügyek sokszor el sem jutnak a felelősségre vonásig, vagy ha mégis, a tettesek nagyon olcsón megússzák, pedig egyes információk szerint például a közbeszerzések több mint fele korrupt módon zajlik.

A magyar közbeszerzések eredménye gyakran az, hogy a beruházás sokkal drágább lesz, mint a régióban bárhol máshol. Nyilván Magyarország érdeke is hogy ez az állapot megszûnjön, hiszen ez nagyon rossz üzenet egy befektetőnek. Általában elmondhatjuk, hogy egy átlátható, jól mûködő rendszerben ez nem következhetne be, vagy legfeljebb csak az ügyek kis százalékában, amit normális esetben gyorsan ki kellene vizsgálni.

Hogy értékeli a Bajnai Gordonnal folytatott megbeszéléseket? Ön szerint elkötelezettnek látszik a kormány, hogy tegyen valamit?

Örültünk, hogy a miniszterelnök úr ilyen gyorsan reagált a nyilatkozatunkra és találkozott is velünk. Úgy tûnt, és ezt el is mondta, örült, hogy megfogalmaztuk aggodalmainkat. Megértette, hogy ezt az ország érdekében tettük, és a kritikánk nem csak a kormánynak szól, hanem sokkal szélesebb körnek: az üzleti élet szereplőinek, a politikai pártoknak, állami szervek vezetőinek, civil szervezeteknek is. Megismertetett minket az antikorrupciós csomaggal, amit a kormánya kidolgozott, és úgy tûnt, komolyan elkötelezett, hogy végigvigye ezt a programot.

És ön szerint ez a csomag hatékony eszköz lesz? Felállítunk egy új korrupcióellenes hivatalt, miközben intézményből már így is van elég, amelynek az lenne a feladata, hogy a korrupció ellen küzdjön.

Nagyon fontos, hogy Magyarország megtegye az első lépéseket. Én ezt a csomagot ennek tartom. A módszerekről gondolhatunk mást, de számunkra, akik a befektetőket képviselik, a legfontosabb, hogy a közbeszerzések megtisztuljanak.

A közbeszerzésen túl a pártfinanszírozás az egyik legsúlyosabb gond. Ezt minden párt nagyon-nagyon szeretné megoldani, de sajnos sosem tudnak megegyezni semmiben, így legutóbb a TI is kivonult az általa kezdeményezett tárgyalásokról, mert nem akart egy bohózat része lenni. Jövőre így szinte biztosan a mostani, korrupciót ösztönző szabályozás mellett zajlanak majd a választások. Ezt hogy értékeli?

Úgy látom, a kormány ezen is szeretne változtatni, de mivel ez kétharmados törvény, nem csak rajtuk múlik a megoldás. Ez valóban nagyon fontos kérdés, és közvetve az üzleti környezethez is kötődik, ezért senki nem hagyhatja figyelmen kívül. De mivel a pártok hasonlókat mondanak a megoldásról, valahányszor azon sajnálkoznak, hogy nem sikerül megváltoztatni a törvényt, ebből talán még egyfajta konszenzus is kijöhet.

A korrupt közbeszerzésekről, látványos ügyekről beszélünk, ezek jelentős része az önkormányzatokhoz kötődik: ők bonyolítják a közbeszerzések nagy részét, és talán a leglátványosabb ügy is ilyen, hiszen budapesti kerületi polgármestert még nem tartóztattak le Magyarországon. Mi a helyzet az önkormányzatoknál?

Az önkormányzatoknak valóban nagy szerepe van a rendszer tisztábbá tételében, nekik is minél transzparensebb mûködésre kell törekedniük. Nem szeretnék konkrét eseteket említeni, de az általunk megfogalmazott aggodalmaknak nyilván ők is a címzettjei, hiszen, mint ön is említette, a közbeszerzések nagy részét a helyhatóságok bonyolítják.

Másfél éve azt mondta, néhány látványos lépésre lenne szükség, hogy Magyarország meggyőzze a befektetőket: valóban tenni akar a korrupció ellen. Látott ön ilyet azóta?

Most van néhány törvényjavaslat a politika napirendjén, mások még készülnek, melyek valóban átláthatóbbá tennék a magyar közéletet és az üzleti környezetet. Ha a parlamenti ártoknak ezek nem tetszenek, előállhatnak a saját javaslataikkal, és talán kialakulhat valamilyen megegyezés. Kritikus pillanatban vagyunk, ez valóban fordulópont lehet az ország számára: a gazdasági válságnak még nincs vége és egy ilyen nyitott, és a külföldi tőkétől függő ország számára nagyon fontos lenne, hogy pozitív üzenetet küldjön magáról: valóban tenni szeretne a korrupció ellen.

 

 

(Forrás: www.hirszerzo.hu)