Ahogy azt az MKB-nál elmondták, fizikailag a kártyaelfogadó nyílás speciális, profilos kialakításával, illetve a szakaszolt kártyabeolvasással lehet védekezni a technika ellen. A K&H az atm-ek fizikai védelme során a kártyaolvasó nyílás elé felhelyezett biztonsági csőrt említették.
A K&H és az Erste ezzel a csőrrel szerelte fel atm-jeit. Kelemen Tamás, a Citibank liability product managere szerint a fizikai védelem mellett a szoftveres védelem része lehet a szakaszolt behúzás mellett a kártyarezegtetés, ami jelentősen megnehezíti az adatok leolvasását.
A lapunknak válaszoló pénzintézetek egyöntetûen állították, hogy napjában többször ellenőrzik atm-jeiket, ám emellett fontosnak tartják azt is, hogy az ügyfelek minden esetben győződjenek meg arról, hogy az automatákon nincs-e valami szokatlan, mielőtt a tranzakciókhoz kezdenének. Ugyancsak fontos, hogy a pin-kódot úgy üssük be, hogy közben takarjuk a billentyûzetet – nem csupán a mögöttünk álló elől.
Óvatosan a beengedő kapuknál is
Az adatlopások másik válfajában a bankok 24 órás zónájába beengedő kapuk vannak kitéve veszélynek. Az ajtó nyitásához rendszerint egy kártyát kell lehúzni és ez a veszélyforrás. A lapunknak válaszoló pénzintézetek közül egyedül az Erste jelezte: náluk a 24 órás zónák nem beléptetővel ellátottak.
A Raiffeisennél arról számoltak be, hogy a kártyaolvasós beengedő kapuk révén elkövetett visszaélések aránya csekély, de a kísérletek száma növekszik. A bank folyamatosan vizsgálja a kártyaolvasós beengedő kapuk indokoltságát, nem tartják kizártnak, hogy idővel leszerelik az olvasókat.
A CIB – bár értesült más bankok ilyen irányú terveiről – még nem latolgatja a beléptetők leszerelését. A Citibank és az UniCredit azt tanácsolja az ügyfeleknek, hogy más kártyát használjanak a bejutáshoz, mint a készpénzfelvételhez. Érdemes olyan plasztikot használni a belépéshez, amelynek használata minden tranzakciónál pin-kódot követel. Fontos tudni: a beengedő kapuk sohasem kérnek pin-kódot.