Szombaton a nemzeti csúcstalálkozón felszólaltak a Magyar Nemzeti Bank volt elnökei, akik a válság ellenére egyértelmûen reformokat szorgalmaztak. Demján Sándor, a VOSZ elnöke szintén szükségesnek látja a reformokat, de ő a pénzügyi stabilitás miatt lemondana az adócsökkentésről. Azzal mindegyik gazdasági szakember egyetértett, hogy a pénzügyi válságot gazdasági válság fogja követni. Az elmúlt hónapokban olyan eseményeknek vagyunk tanúi, amelyet korábban elképzelni sem lehetett - kezdte a hozzászólását Surányi György, volt MNB elnök. A válság mélysége és kiterjedtsége kétségtelenül a legnagyobb az 1929-es válság óta, és a rossz hír az, hogy nem vagyunk még a végén, sőt még az alját sem értük el. Jelenleg még csak a pénzügyi válságot látjuk, de messze vagyunk attól, hogy ennek a reálgazdasági hatásait érzékelni lehetne, mondta a bankár.
Surányi szerint a válság nem a kapitalizmus és a demokrácia vége, hanem csak a kapitalizmus egyoldalú, doktríner, a piaci önszabályozást határtalanul megengedő modellje jutott bajba. Az ingatlanpiaci válság alapvetően arra vezethető vissza, hogy a világ számos országában rendkívül laza és megengedő monetáris politika folyt. Ezekben az államokban – USA, Nagy- Británia, Írország és a balti államok – a külső fizetési hiány és az árbuborékok együtt alakultak ki.
Magyarország 1995 és 2000 között exportvezérelt egyensúlyi pályán állt, és a leggyorsabban növekvő gazdasága volt a régiónak. 2001-től kezdve teljes paradigmaváltás történt és költségvetési osztogatásos politika kezdődött, kialakult egy fenntarthatatlan növekedés. Ennek az árát fizeti ország 2006 óta. Azóta helyes irányba ható változások folynak, de az országnak még nem sikerült egy védett kikötőbe beérnie.
Stabilitás és reformok kellenek
A kibontakozás kapcsán Surányi György szembeszállt azokkal a nézetekkel, amelyek csak a deficit szûkítését célozza meg. Ez a legjobb út a válság elmélyítéséhez, ami helyett inkább a növekedés feltételeit kellene megteremteni, elsősorban a költségvetés kiadásai oldalának lefaragásával. Surányi befejezésül azt is elmondta, hogy egy ilyen politika az ország minden polgárától áldozatot kíván meg.
Bod Péter Ákos: tanulhattunk volna a hibáinkból
Bod Péter Ákos elemzését azzal kezdte, hogy meg van lepve azon, hogy mennyire nem tanultunk a múlt tapasztalataiból? A szocializmusban is nagy állami beruházások és hangulatjavító intézkedések folytak, aminek az lett a vége, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kellett kölcsönt felvenni. A Németh-kormány 1990 március 14-én írta alá azt a hitelszerződést, amely megszigorításokat tartalmazott és a parlamenti választások március 25-én voltak. Ezzel indult a rendszerváltás, amiből tanulhattunk volna, hogy többet ilyen hibát ne kövessünk el. Sajnos 2008-ban arról kell beszélni, hogy a volt tervgazdaságok közül nálunk a legmagasabb az államadósság aránya, és ismét Budapesten jár a Valutaalap küldöttsége. Érdekes például, hogy Szlovéniát nem rázta meg a válság, mert már benne vannak az eurózónában. Magyarország a déli szomszédjával 2007-ben velük együtt léphetett volna be a pénzügyi klubba, ha jobban alakulnak a dolgok.
A jelenlegi helyzet tanulságai közül Bod Péter Ákos kiemelte, hogy nem lehet jóléti fordulatot hitelből végrehajtani. Ez olyan, mintha valaki meghívna minket vacsorára, majd az este végén a zsebünkbe csúsztatná a számlát. Annak az oka nem igazán érthető, hogy ezt miért nem tudtuk megtanulni. A szelekció nélküli jóléti rendszer nagyon költséges, és nem is azokat támogatja, akik igazán rá vannak szorulva. Az sem érthető, hogy miért magasak a munkát terhelő adók, amelyek csak a munkanélküliséget növelik. Ezekről érdemes éppen a válság közepén beszélni.
Bod Péter Ákos úgy látja a mostani a válság külső körülmények hatása, nem tehettünk róla, ahogy nem tehettünk annak idején az olajválságról sem. Az ország közvéleménye azonban feltehetően érti a problémákat, bár sok szempontból valóban nagyon nehéz helyzetben vagyunk. Van az országnak egy gazdátlan fővárosa, igen széles rétegek élnek nagyon alacsony képzetséggel. A nemzetközi megítélésünk valóban rossz, ami egyben kamat kérdés is. Ebben a helyzetben azonban mégis kellenek reformok, ami elsősorban a választott és ezért fizetett tisztségviselők dolga.
Magyarországot felkészületlenül érte a pénzügyi válság, sebezhetőbbek vagyunk, mint bármelyik Uniós tagállam. Járai Zsigmond szerint ezért feltehetőleg a válság hatásai keményebbek lesznek, mint más országokban. A pénzügyi krízist pedig gazdasági válság követheti. Amikor olcsó pénz volt a világban, akkor azt arra használtuk, hogy növeljük az állami kiadásokat, ahelyett, hogy stabilizáljuk a gazdaságot, és végrehajtsuk a szükséges reformokat. Ma nincsenek tartalékaink a káros hatások kivédésére.
Világos, hogy az elmúlt évek gazdaságpolitikája megbukott, és vele együtt a konvergencia program is, szögezte le Járai Zsigmond. A válság kezelésére tett hazai lépések erőtlenek, elkésettek és gyakran szakszerûtlenek, néha kifejezetten mélyítik a válságot, ahelyett, hogy gyengítenék azokat. Szerencsére bízhatunk az Európai Unióban és az IMF-ben, de azért itthon is kellene valamit tenni.
A válságnak valószínûleg még újabb hullámai fognak következni, hitelszûke, csődök, munkanélküliség, a lakossági hitelek bedőlése, és a gazdaság visszaesése. Járai szerint cselekvésre lenne szükség és nem kommunikációra.
A legfontosabb feladat a mostani helyzetben az ország finanszírozhatóságának megőrzése, és a valutaválság elkerülése. Csökkenteni kellene Magyarország finanszírozási igényét és meg kellene szerezni a befektetői bizalmat. Ehhez azonnal át kellene csoportosítani az állami kiadásokat, le kellene faragni a kiadásokból minimum a GDP 4-5 százalékát. Meg kell lépni az elhalasztott a reformokat, a válság ellenére. Elsöpör minket a válság, ha nem csináljuk meg az adó- és járulékreformot, a foglalkoztatás reformját, a szociális rendszereke átalakítását, vélte Járai.
A gazdasági növekedés nem jön el magától, ennek meg kell teremteni a feltételeit. Ha csak várunk, akkor sohasem fog bekövetkezni. Rövid távon a stabilizálás helyett pénzt kel pumpálni a gazdaságba, csak így lehet megmenteni a bankokat, a vállalkozásokat és a munkahelyeket. Ezt a pénzt adócsökkentésből lehet előteremteni, amihez a kiadásokat is igazítani kell. Járai Zsigmond szerint nincs más út.
Demján Sándor: senki sem szeretne 400 forintos eurót
Demján Sándor szerint a mostani nemzedék megörökölt egy lehetőséget, hogy az „új feudalizmusból” áttérjen a demokráciába. Ezért most a pénzügyi válság után mélyreható gazdasági válság fog következni. Ha nem tud a nemzet megegyezni egy olyan programba, ami kivezeti a válságból, akkor „azért imádkozom Széchenyi szeleméhez, hogy szakítsa rám az Akadémia mennyezetét”. Ennek szellemében a Vállalkozók Országos Szövetsége nem kér jelenleg adócsökkentést, amivel a fizetőképesség megőrzését kívánják segíteni. Senki nem akar 400 forintos eurót és senki nem szeretne, ha a vagyona a felét érné. Ne örüljünk annak, hogy az Európai Unió segít 5 milliárd euróval, mert azt is vissza kell fizetni, ha felhasználjuk, mondta Demján. Az Unió nem fog jótékonykodni Magyarországgal, amit bebizonyított akkor, amikor a korábbi támogatásoknak csak a töredékét biztosította a felzárkózáshoz. Az Uniónak szüksége van a magyar munkaerőre és egyszerûbb a gyár ide telepítése helyett a magyar munkást és értelmiséget oda vinni.
A VOSZ mindig ellene volt annak, hogy jóléti rendszerváltást hitelből hajtsák végre. Ennek a 2002-es felelőtlenségnek az árát ma is fizetjük. Szükség van azonnali reformokra, mert e nélkül Magyarország lemarad. Arra is szükség van, hogy 2009 júliusáig még nominál szinten se lehessen a béreket emelni. Fontosnak tartotta, hogy a bevétel hiányát ezentúl ne adónöveléssel kívánja megoldani a költségvetés.
A gazdasági kilátások nagyon rosszak, Magyarország most ott áll, hogy akár 3-4 százalékos gazdasági visszaesés lehet, és a forint leszakadása miatt még magasabb infláció következhet be. Ezért mindenki legyen türelemmel egy félévig, addig senkinek nem kell semmit ígérni. Ez a biztonság keresésének alapfeltétele. Másrészt szükség van a vállalatok számára egy 7-800 milliárd forintos hitelcsomagra, hogy ne omoljanak össze, különben sok százezres munkanélküliséggel számolhatunk - jelentette ki Demján Sándor.
(Forrás: www.mfor.hu)
