A változtatás hátterében sokszor nem az anyagiak állnak, hanem a szalmai és emberi megbecsülés hiánya - emelte ki Dara Péter, a DGS Global Research ügyvezetője egy 271 vállalat körében készített HR-es kutatásukat bemutatva. A vizsgálódás során találkoztak olyan 30 év alatti fiatalemberrel, aki már a hetedik munkahelyénél tartott. Jó nevû cégek között válogatott, s nem a pénzt, hanem az elismerést hiányolta. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ilyen esetben az ember könnyen kiég: egyszer csak azon kapja magát, hogy túl fiatalon került magas pozícióba, és nem tud megbirkózni a helyzettel. A gyors karrier visszaüthet, ha hiányoznak a tapasztalati lépcsők és a visszajelzések.
Öt év után váltani kell
Azt is megfigyelték, hogy új munkahelyen az ember az első 6-12 hónap után jut el a legjobb teljesítményhez, amit általában öt évig tud tartani. Utána viszont ajánlatos váltani - akár házon belül, akár házon kívül.
Meglepőnek mondható, hogy a vizsgált cégek alig több mint ötödénél létezik karriermenedzsment és utánpótlási koncepció. Személyzetfejlesztési politikával is a társaságok kevesebb mint a fele rendelkezik. Nyolc százalékuk az éves bérköltség tíz százalékát költi képzésre, 13 százalékuk viszont egyetlen fillért sem.
Az állásbörze showbusinesshez hasonlít
Az AIESEC nemzetközi hallgatói szervezet évente elkészített felméréséből kiderül, hogy a vállalatoknak csak egy szûk rétege foglalkozik ezzel a kérdéssel intenzíven A szóban forgó 30-40 cég fej fej mellett küzd a tehetségekért: ugyanazokért a diákokért harcolnak, ugyanazokra a slágerszakmákra keresnek embereket - ugyanazokon az egyetemeken és karokon - mondta Buday Bence elnökhelyettes. A fiatalok szerint az állásbörzék már inkább a show-bizniszhez hasonlítanak. A következmény pedig az, hogy téves kép alakul ki az egyetemisták fejében, a pályakezdők sokszor irreális elvárásokat támasztanak a cégekkel szemben. Egy felmérésből kiderült, hogy a többség 160 ezer nettó fizetést szeretne és három éven belül középvezetői pozíciót élete első munkahelyén. A közepes képességû jelentkezők is erre tartanak igényt, hiszen a börzéken a legcsábítóbb ajánlatokkal találkoznak. Buday Bence úgy véli, a színpadiasság helyett élő, személyes kapcsolatokra van szükség. A cégeknek a jó színvonalú, vidéki egyetemek tehetséges hallgatóira sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk.
(Forrás: www.origo.hu)