... be. Az viszont egyenesen mellbevágó ügyészi állítás, hogy egy alvilági vezér néhány telefonhívással csaknem ezer főt tud mozgósítani. Márpedig a Fővárosi Főügyészség vádirata szerint Magyar Róbert - akit nyilvánosan továbbra is csak monogrammal jelöl az ügyészség, akárcsak vádlott-társait - létszámában ekkora, egy kisebb megye teljes rendőri állományával összemérhető nagyságú haderővel rendelkezett. Csak Budapesten több száz főt tudott kiállítani, amihez még alvezérein keresztül miskolci, nyíregyházi, debreceni, szolnoki, pécsi, érdi bûnözőket toborozhatott - állítja az ügyészség.

A viszonylag kis termetû, de kisportolt Magyar a vádirat szerint zsarolás miatti büntetését töltve 1998-2002 közt a börtönvilágban komoly tekintélyre tett szert, mint olyan személy, aki "bárkit, akár fegyverrel, késsel, akár puszta kézzel megöl". Szabadulása után úgy tette át székhelyét Budapestre, hogy szülővárosából, Sajószentpéterről és környékéről származó kapcsolatait megtartotta, bizalmi emberei jó része innen származik. A fővárosban legális üzletek mellett szórakozóhelyek és prostituáltak "védelmével" is foglalkozott, valamint egyre növekvő tekintélye miatt az alvilági vitákban is felkérték közvetítőnek, pénzbehajtónak (HVG, 2006. július 8.).

Talán még nála is agresszívabb és könyörtelenebb ember hírében állt a "Ragyás Tóni" becenevû Hendlein Antal, aki gyakran hangoztatta rasszizmusát, a vádirat megfogalmazása szerint "a roma kisebbséghez tartozókat kevéssé szívlelte". Vele tárgyalt a csapatát javarészt romákból felépítő Magyar a vádirat szerint "Cigány Peti" becenevû ismerőse érdekében, akit Hendlein nyilvánosan megalázott. A tárgyalás kölcsönös fegyverrántássá fajult, Magyarék hátráltak meg, de a két vezér párbaja tovább folytatódott. Hendlein a vádirat szerint utolérte Magyart, többször "nyakon csapta", sőt kétszer is megpróbálta lelőni, de a fegyvere nem mûködött. A vádhatóság szerint ezt a megalázó vereséget akarta megtorolni Magyar, ezért rendelte meg Hendlein megöletését. A végrehajtó az ügyészség szerint az a Juhász János volt, akinek a neve a talán legfélresikerültebb "maffiaperben" vált ismertté, amikor az éjszakai életben valóban nagy tekintélyû Tanyi Györgyre próbálták volna rábizonyítani egy kézigránátos merénylet elkövetését (HVG, 2000. január 8.).

A Hendlein-történet kikerekítéséhez éppen csak a főszereplők beismerése hiányozna, Magyar és Juhász azonban teljesen ártatlannak vallják magukat. Hasonló a helyzet a Magyart érintő további vádpontokkal is. Az ügyészség ugyanis más cselekmények mellett terhére rója, hogy szabályos háborút vívott a kecskeméti maffiaperben jogerősen elítélt Radnai László csapatának alvezéreivel. A vádiratban leírtak akár egy gengszterfilm forgatókönyvéből is származhatnának: autós üldözés, amiből Radnai alvezére csak úgy tudott menekülni, hogy a zuglói rendőrkapitányság parkolójába hajtott be, majd üzenetváltás olyan helyszín kijelöléséről, ami "semleges, és ahol lehet durrogtatni", de végül sem az érdi kavicsbánya, sem a Luppa-sziget, sem a Forma-1-es pálya nem lett leszámolás helyszíne. A részben a kecskeméti per legbeszédesebb, de korántsem legszavahihetőbb szereplőjének, a szerb Szlobodan Sztojanovicsnak vallomása alapján megállapított tényállás szerint 2004 júniusában a Radnaiékhoz kötödő csapat támadta meg Magyarék központját, a XV. kerületi Colosseum diszkót. A két fél oldalán legalább öt-nyolc pisztolyt használtak, legkevesebb 17 lövést adtak le, de súlyos sérülés nem történt.

E lövöldözést követően rendelte el Magyar, hogy egyik embere hangtompítós Uzi géppisztollyal végezze ki a fő riválisnak tartott alvezért, Molnár Richárdot, de ha vele lesznek, akkor akár magát Radnai Lászlót és az Energol-ügy másik kulcsszereplőjét, Ferencsik Attilát is. Egy ilyen merénylet valószínûleg a kilencvenes évekbeli leszámolási hullámhoz foghatóan véres háborúba torkollt volna. Több vallomás is megkérdőjelezi azonban e koncepciót. Magyar ügyvédje, Zámbó Gyula ugyanis éppúgy véd egy személyt Radnai környezetéből, mint Juhász jogi képviselője, Gyuris Ágnes, a két ügyvéd pedig úgy tudja, Radnaiék is légből kapottnak tartják az állítólag ellenük viselt alvilági háború hírét.

Kérdés persze, hogy a "katonák" némelyikének terhelő vallomásai mellett milyen bizonyítékokkal, például lehallgatási jegyzőkönyvekkel, biztonságikamera-felvételekkel rukkol majd elő a vádhatóság a bíróságon. Magyar hírnevét mindenesetre más epizód is alátámasztja. Éppen saját alkalmazottja próbált feljelentést tenni ellene azt követően, hogy a játékgépek mellett teremfelügyelőként dolgozó férfit állítólag összeverték, és 14 millió forintról szóló tartozáselismerő nyilatkozat aláírására kényszerítették. Amikor azonban megjelent a XV. kerületi kapitányságon, az ügyeletes tiszt szinte lebeszélte erről, felhíva a figyelmét, milyen veszélynek tenné ki ezzel magát. A feljelentésre végül csak jóval később, a Budapesti Rendőr-főkapitányság központjában került sor.

(Forrás: www.hvg.hu)