A tervek szerint 2020 második negyedévében már emberekbe is beültetnénk azokat a szenzorokat, amivel a Parkinson-kórt és az epilepsziát is gyógyítanák. Igencsak felcsigázta a rajongóit és a tudományos élet szereplőit Elon Musk, amikor néhány napja egy nagyszabású bejelentésről kezdett el beszélni a Neuralink nevű cégével elért eredményéről. Bár ezt a vállalkozását kevesebben ismerik, mint a SpaceX-et vagy a Teslát, a jelentősége legalább akkora, a vizionárius ugyanis az emberi agy és a gép közvetlen kapcsolódásának lehetőségét vizsgálja.

A drónok üzemeltetése, amely eddig csak kevéssé képezte jogi szabályozás tárgyát, súlyos biztonsági és adatvédelmi aggályok forrásává vált egész Európában. A múlt hónapban azonban az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) két közösségi szintű, drónokkal kapcsolatos szabályozást hirdetett ki, amelyek 2020. július 1-jétől válnak alkalmazandóvá. A Taylor Wessing Budapest szakértői összefoglalták, milyen változásokkal kell számolniuk a drónokat üzemeltető cégeknek és magánszemélyeknek az elkövetkezendő egy évben.

Európai vezetők részvételével tartották meg a katonai díszszemlét Párizsban vasárnap a francia nemzeti ünnepen, a Bastille 1789-es ostromának tiszteletére. A katonai parádé az európai katonai együttműködés jegyében zajlott. Az európai katonai kezdeményezés Emmanuel Macron francia elnöktől indult, célja a rendkívüli hadi helyzetek, humanitárius válságok kezelése.

Július 16-án, nagyszabású rendezvényt tartott az emberi kommunikáció felturbózására létrehozott Neuralink cég, amely a vizionárius Elon Musk 2017 óta létező érdekeltsége. Hogy bejelentenek-e valamit, nem tudni, de a Twitteren azt írták: az elmúlt két év kutatási eredményei biztosan szóba kerülnek majd. Az eseményt az egész világon élőben sugározzák, ami csak izgalmasabbá teszi az egészet.