Irányt vált az Egyesült Államok: az iszlamisták és az orosz érdekszféra helyett egyre inkább Kína ellen fordítja harci eszköztárát a világ első számú nagyhatalma. Természetesen a titkosszolgálatok sem maradnak ki a jóból.
Novemberben robbant a hír, hogy az Egyesült Államokban kémkedésért elítélték Hszu Jan-junt, aki katonai titkokat lopott ki a General Electric repülőgép-hajtóművekre szakosodott leányvállalatától, a GE Aviationtől.
Ha csak a beosztását nézzük, az Állambiztonsági Minisztérium Csiangszu tartománybeli 6. sz. irodájának divízióvezető-helyettese nem tűnik nagy fogásnak –
a története azonban azzá teszi.
Ő ugyanis ismereteink szerint az első olyan kínai kém, akit egy uniós ország, konkrétan Belgium adott ki az Egyesült Államoknak 2018-ban. Hszu David Zhenget, a GE Aviation kínai származású alkalmazottját egy kínai egyetemi professzoron keresztül 3500 dolláros tiszteletdíjért előadásra kérte fel a Nankingi Repülési és Űrrepülési Egyetemen, ahol egy „hallgató” egy „technikai probléma” megoldása közben lelopott Zheng laptopjáról öt GE-s oktatóanyagot egy olyan hajtóműhűtési technológia után kutatva, amely akkoriban csak a GE-nél volt elérhető. Miután Zheng tisztázta magát az FBI és saját cége előtt, kooperálni kezdett az amerikai szolgálatokkal, és kicsalta Kínából Hszut, aki már többféle álnéven próbált tudományos ürügyekkel Kínába csalni számos amerikai szakembert.
A teljes cikk: Fokozódik a kínai-amerikai kémháború
