Hiába nő a nyári munkák iránti érdeklődés, a cégek egyre nehezebben tudják lefedni a szükséges munkaórákat diákokkal. A MŰISZ tapasztalatai szerint az oktatási rendszer átalakulása és a kötelező szakmai gyakorlatok miatt a hallgatók kötöttebb időbeosztással rendelkeznek, ezért kevesebb munkát tudnak vállalni. A vállalatoknak emiatt rugalmasabb foglalkoztatási megoldásokkal és korábbi toborzással kell alkalmazkodniuk az új helyzethez.
Bár a naptár még tavasznál jár, a munkaerőpiacon már megkezdődött a visszaszámlálás a nyári főszezonra. A MŰISZ Iskolaszövetkezet üzletágvezetője szerint a vállalatoknak legkésőbb egy hónappal a tervezett kezdés előtt aktivizálniuk kell magukat, ha minőségi és tapasztalt diák munkavállalókat szeretnének toborozni a 2026-os szezonra. Megváltozott a diákmunka-piac dinamikája. A hallgatók tudatosabbak, a demográfiai és oktatási trendek pedig új kihívások elé állítják a cégeket. A MŰISZ tapasztalatai alapján a sikeres nyári foglalkoztatás kulcsa idén is az előrelátás és a rugalmasság lesz.
Bár a nyári szünetben ugrásszerűen megnő a munkát kereső fiatalok száma, a későn ébredő cégek komoly hátrányba kerülhetnek – fogalmazott Czimmer Csaba.
„Aki túl későn kezd el toborozni, az azzal a kockázattal néz szembe, hogy bár létszámban feltöltheti a pozíciókat, a jelöltek szakmai munkájának minősége vagy tapasztalata már nem lesz az általa elvárt szinten. Ilyenkor több emberre lehet szükség ugyanazon feladat ellátásához, ami extra költséget és energiát emészt fel" – figyelmeztet a MŰISZ üzletágvezetője.
A szakértő hozzátette, hogy a diákok már hónapokkal a szünidő előtt tájékozódnak, és bár a konkrét ajánlatok jellemzően a kezdés előtt egy hónappal válnak véglegessé, a korai jelenlét elengedhetetlen.
Harc a tehetségekért
A piaci adatok szerint a verseny a pénzügyi, gazdasági és informatikai területeken a legélesebb. A fizikai és betanított munkák kínálata szűkült, mivel a szezonon kívül egyre kevesebb fiatal vállal ilyen jellegű feladatot, de a szakmai fejlődést biztosító gyakornoki helyek iránt stabil az érdeklődés. Az üzletágvezető kiemelte az oktatási rendszer átalakulásának hatásait is: „A felsőoktatási modellváltás és a kötelező szakmai gyakorlatok miatt a diákok órarendje kötöttebb, így kevesebb munkaórát tudnak vállalni. A fiatalok elsősorban olyan munkát keresnek, amely összehangolható a tanulmányaikkal vagy releváns szakmai tapasztalatot ad” – sorolta Czimmer Csaba.
A MŰISZ szakértője szerint a diákmunka ma már messze túlmutat az egyszerű létszámfeltöltésen; ez a legfontosabb employer branding eszközök egyike.
"A gyakornoki program egy kiváló utánpótlás-építési lehetőség a cégek számára. Ha egy fiatal pozitív élményekkel távozik, később pályakezdőként nagy eséllyel tér vissza a céghez, és a munkahely jó hírét viszi a kortársai körében is" – hangsúlyozta Czimmer Csaba.
Fontos, hogy a vállalatok olyan iskolaszövetkezetet válasszanak a toborzáshoz, amely nagy tagsággal és több évtizedes tapasztalattal rendelkezik. A MŰISZ felmérése szerint a diákok elsősorban azt az iskolaszövetkezetet választják, amely a legszélesebb álláskínálattal rendelkezik. A több mint 400 megkérdezett több mint egynegyede ezt a szempontot tartja elsődlegesen szem előtt. A diákok a választási preferenciák közül kiemelték a megbízhatóságot, a kommunikáció minőségét, és a gyors ügyintézést is.
„Ezek a stabil, jól működő szervezetek képesek a legrövidebb idő alatt a legtöbb, a feladatra legalkalmasabb jelöltet biztosítani, miközben kiforrott toborzási csatornákat és modern, digitális adminisztrációs megoldásokat kínálnak a széles munkavállalói adatbázis mellé” – tette hozzá.
