Hivatalosan 2024. július 1-je óta van velünk az aranyvízum program, amely által Európai Unión kívüli (ún. harmadik országbeli) befektetők ingatlanvásárlás, ingatlanalapba való befektetés vagy felsőoktatási intézmény javára tett pénzbeli adomány ellenében tartózkodási engedélyt szerezhetnek Magyarországon.
Annak az oka, hogy egyelőre mégsem tolonganak vagyonos kínai vagy indiai üzletemberek a bevándorlási hatóság előtt, pár részletszabályban rejlik (még nem kerültek kijelölésre azok az alapok, akik elfogadhatnak befektetést, az ingatlanba való befektetési lehetőség pedig kifejezetten csak 2025. január 1-jétől él), de jövőre várhatóan elindul a roham.
De valóban roham lesz-e? Ez legfőképpen azon múlik, hogy hogyan tudja pozícionálni magát a magyar program a hasonló ösztönzők uniós versenyében. Egyelőre úgy tűnik, egészen elől.
Ahány ország, annyi rendszer
„Az Európai Unió 16 országában van jelenleg hatályban valamilyen, harmadik országbeli befektetőket megcélzó kedvezményrendszer” – mondja Nagy Dóra, a Jalsovszky ügyvéde. „Ezek összehasonlításának nehézségét azonban az adja, hogy az egyes országok által elérni kívánt célok (és ezért a feltételrendszerek) egymástól rendkívül eltérőek.” A szabályokat kicsit leegyszerűsítve, a kedvezményrendszerek három kategóriába sorolhatók:
- Egyes országok – a magyar szabályozáshoz hasonlóan – az adott országban megtett, passzív befektetéshez mint egyedüli kritériumhoz kötik a kedvezmények (legtöbbször tartózkodási engedély, néha állampolgárság) biztosítását. Magyarországon kívül ebbe a körbe tartozik pl. Portugália, Görögország vagy Málta.
- A skála másik végén azok az országok vannak, amelyek kifejezetten gazdaságélénkítési és gazdagságfejlesztési céllal határoznak meg befektető-csábítási programokat. Ezekben a tartózkodási engedély megszerzésének sokszor nincsenek is előre meghatározott, egzakt feltételei, az adott ország diszkrecionális jogán múlik a kedvezmény megadása. Ebbe a kategóriába tartozik pl. Franciaország, Németország vagy Ausztria.
- A két szélsőség között pedig számos, közbenső rendszer van, amelyek ugyan nem elégednek meg egy passzív befektetéssel, de egy többé-kevésbé objektív feltételrendszerrel és a befektetésen túli egyéb kritériumok előírásával határozzák meg a huzamos tartózkodás feltételeit.
Az egyes országok elhelyezkedését a fenti skálán az alábbi ábra szemlélteti:
Mibe és mennyit?
Az egyes Golden Visa-rendszerek versenyképességét nagymértékben befolyásolja, hogy milyen jellegű és mekkora befektetés megvalósításával tud valaki tartózkodási engedélyhez, vagy állampolgársághoz hozzájutni. A befektetés összege szempontjából a legkedvezőbb feltételrendszert Litvánia nyújtja, ahol akár már 14 000 EUR befektetésével is hozzájuthat az unión kívüli állampolgár a tartózkodási engedélyhez – azonban itt az engedély megszerzésének számos egyéb feltétele van.
Az engedélyezett befektetési formák tekintetében nagy a változatosság. Egyes országok (pl. Csehország, a balti országok, Olaszország vagy Luxemburg) elsősorban társasági befektetéseket preferálnak – történjen az tőzsdei társaságba, magántársaságba vagy start-up-ba. Szintén gyakori lehetőség befektetési alapokba, államkötvényekbe vagy egyéb pénzpiaci eszközökbe történő befektetés. Más országok viszont inkább azt szeretnék, ha a vendégbefektetők vagyona ingatlanba vagy ingatlanalapokba kerülne át (Magyarországon kívül ilyen pl. Málta, Ciprus, Görögország vagy Spanyolország). Több helyen megjelenik közcélú szervezeteknek történő adományozás lehetősége is (Magyarországon kívül ilyen lehetőség van még pl. Olaszországban).
Megjegyzendő, hogy a klasszikus aranyvízum országok az utóbbi időkben mind-mind szigorítottak a vízum megszerzésének feltételein. Így pl. Portugáliában 2023-ban eltörölték a közvetlen ingatlanba történő befektetés lehetőségét. A szintén népszerű Görögországban pedig a befektetési összeghatárokat emelték meg az elmúlt években és csak kivételes esetekben elegendő már 250 000 EUR befektetés. Ezt is figyelembe véve, a magyar Golden Visa-rendszer (ahol ingatlanalapba történő 250 000 eurós vagy direkt ingatlanba történő 500 000 eurós befektetéssel meg lehet kapni a kedvezményt) kifejezetten csábítónak tűnik.
Az alábbi diagram a befektetés minimális mértékét szemlélteti országonként – feltüntetve a legalacsonyabb befektetési összegre jogosító befektetési forma típusát is.
Állampolgárság vagy tartózkodási engedély?
A Golden Visa programok nagy része tartózkodási engedélyt kínál a befektetőknek (ilyen a magyar rendszer is). A tartózkodási engedéllyel együtt jár mind az adott országon belüli, mind pedig az unión belüli szabad mozgás lehetősége, a letelepedés és sok esetben a munkavállalás szabadsága is.
Más országok már állampolgársággal csábítják a harmadik országbeli befektetőket. Értelemszerűen ez lényegesen szélesebb jogokat biztosít a külföldről érkezőknek, hiszen ők teljes mértékben bekapcsolódhatnak az ország politikai és közéleti rendszerébe is. Főként azok az országok adnak állampolgárságot, amelyek nem csupán passzív befektetést várnak el a külföldiektől (pl. Ausztria, Németország, Románia), de vannak köztes rendszerek is (ilyen pl. Olaszország vagy Spanyolország), amelyek ugyan elsősorban befektetésre alapozott tartózkodási engedélyt nyújtanak, de meghatározott idő elteltével a kedvezmény állampolgársággá „változik át”.
Az egyes országok által nyújtott kedvezmények az alábbi skálán szemlélhetők:
De meddig kell várni?
A Golden Visa-rendszerek hatékonyságát nagyban befolyásolja az eljárási idő is – vagyis az, hogy milyen hosszú idő alatt jut a kérelmező tartózkodási engedélyhez vagy állampolgársághoz Ebből a szempontból a skála egyik végén Lettország és Spanyolország helyezkedik el, ahol a kérelmek 20-30 napon belül elbírálásra kerülnek. Ausztriában ezzel szemben 20-36 hónapig is eltarthat az ügyintézés (míg Németországban nincs is az eljárás határidőhöz kötve). Sokszor nem is a kérelmek elintézésének hivatalos ideje a lényeges: Csehországban pl. a határidő 30 nap, de az eljárás öt hónapig is elhúzódhat, míg Portugáliában a gyakorlatban két-három évig is várnia kell annak, aki a tartózkodási engedélyhez hozzá akar jutni.
„Ebből a szempontból a magyar rendszer 21 napos határideje rendkívül csábítónak tűnik. A kérdés igazából az, hogy ez a kifejezetten rövid eljárási idő mennyire lesz tartható a gyakorlatban” – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky szakértője.
Az egyes országok eljárási határidőit szemlélteti a következő ábra:
Hol a helyünk?
Amint élesedik, a magyar Golden Visa-rendszer várhatóan versenyképes lesz uniós összehasonlításban. A befektetési minimumérték alacsony, a külföldieknek (legalábbis a jelen szabályok szerint) lehetőségük van közvetlenül ingatlanba fektetni, az eljárási határidő rövid és a passzív befektetésen túl további feltételeket nem kell a harmadik országbeli befektetőnek teljesítenie. Igaz ugyan, hogy a hazai rendszer szerint állampolgárság nem jár együtt a kedvezményekkel, de várhatóan nem is ez lesz a legfőbb szempont a választás során.
A cikk elkészítésében az alábbi külföldi ügyvédi irodák nyújtottak segítséget:
- Ausztria: DORDA Rechtsanwälte GmbH
- Bulgária: IY Law (Ilieva & Yordanov Attorneys at Law)
- Csehország: HAVEL & PARTNERS s.r.o.
- Észtország, Lettország és Litvánia: Sorainen Law Firm
- Franciaország: Reinhart Marville Torre, société d’avocats
- Görögország: A. & K. Metaxopoulos and Partners Law Firm
- Luxemburg: LUTGEN+ASSOCIES
- Málta: Acumum Legal &Advisory
- Németország: Kanzlei HEUKING
- Olaszország: BonelliErede - Law Firm
- Portugália: Valadas Coriel & Associados
- Románia: STRATULAT ALBULESCU Attorneys at law
- Spanyolország: Juárez y Asociados
| Forrás: Pro/Lawyer Consulting
