Lakatos Dávid, a vállalat egyik alapítója vár minket, aki társaival Bostonban indította a 3D-nyomtatók tervezésével foglalkozó Formlabset, de jelenleg Budapesten üzemelteti a második legnagyobb irodájukat. A 2012-ben indított cég mára unikornissá nőtte ki magát, ami bármennyire mulatságosan hangzik is, egyáltalán nem kis teljesítmény: ahhoz, hogy egy startupból unikornis legyen, el kell érniük az egymilliárd dolláros, vagyis 370 milliárd forintos cégértékelést.
Biás Csongor, a Startup Hungary ügyvezető igazgatója szerint 2015-ben csak hat ilyen startup volt a régiónkban, amelyek közé egy magyar, a LogMeIn (mai nevén GoTo) is befért. Azóta a Dealroom jelentése szerint ma már 52 unikornis van a régióban, de magyarból azóta sem lett több, mert a FormLabs külföldi székhelyű startup. Pedig startupok itthon is vannak, még ha nem látjuk is őket, és az állam rengeteg pénzt ölt ezek beindításába. Felmerül a kérdés: hol marad a magyar unikornis?
Azt biztos, hogy 2023 nem a startupok éve volt. Balogh Péter, a Cápák között cápája, és a korai fázisú startupok finanszírozásával foglalkozó STRT Holding Nyrt. egyik alapítója szerint tavaly eltűnt a kockázati tőke a globális piacról, ez a tendencia pedig Magyarországot is elérte. Jared Schrieber, a Szilícium-völgyből Magyarországra érkező angyalbefektető szerint „a dollár és az euró alapkamata felment, ezért a befektetők a kevésbé kockázatos befektetések felé vitték a portfóliójukat. Mivel a biztonságosabb opciónak számító kötvények is jól fizetnek, most kevesebb tőke folyik a kockázatosabb befektetésekbe.”
A startupok pedig pont ilyen kockázatos befektetésnek számítanak a maguk 90 százalékos bukási arányával. Ráadásul ezeknek a cégeknek – még ha végül be is indulnak – idő kell, hogy nyereségessé váljanak: a Budapestre most visszatérő Uber például egészen 2023-ig nem termelt profitot. A 2009-ben alapított céget előtte a befektetői tartották fenn, és közel 30 milliárd dollár (11 ezer milliárd forint) veszteséget termelt 2016 és 2023 között. Most azonban úgy tűnik, hogy nyereségesbe fordult a vállalat, és 2023-at már 1,1 milliárd dolláros (440 milliárd forintos) profittal zárta. Ehhez hasonló volt a 2008-ban alapított, használt ruhák eladásával foglalkozó litván Vinted esete is, ami 16 év anyagi gondjai után tavaly az egész piacot letarolta, így bezsebelve magának első, 17,8 millió eurós (6,8 milliárd forintos) nyereségét.
Ehhez azonban rengeteg befektető kell, akik fenntartják a projektet, ameddig az nyereségesbe nem fordul. Jared Schrieber szerint mivel eltűnt a kockázati tőke a piacról, a vállalatok most kevésbé tudnak új pénzeket bevonni, emiatt pedig korábbi befektetőiknek kell kipótolniuk a kiesést, amik így nem tudnak újabb startupokba fektetni. Balogh Péter szerint 2020-ban ért a csúcsra a magyar startup piac: 45 euró volt itthon az egy főre jutó kockázati tőkebefektetések összege, de még így is nagyságrendekkel voltunk lemaradva európai viszonylatban.
Míg Ausztriában ötször, addig Németországban tízszer, Észtországban pedig 43-szor több volt az egy főre jutó kockázati tőke.
Kétarcú állami szerepvállalás
Pedig nemcsak magántőke, de állami is van a piacon. Ilyen forrásnak számított korábban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Jeremie-programja, 2017 óta pedig elsősorban a Hiventures kockázati tőkealap-kezelőn keresztül jelenik meg az állam a startupok finanszírozásában. A Hiventures 143 milliárd forint (részben magyar költségvetési, részben uniós pénz) felett dönthetett, amelyet 2023 végéig helyezhetett ki a hazai startupokba.
A Hiventures 2020-ban a régió legaktívabb kockázatitőke-befektetőjévé vált, és majdnem négyszer annyit költött, mint a második helyen álló Fil Rouge Capital. Az Unió elképzelése az volt, hogy a jól befektetett forrásokból aztán sikeres startupok lehetnek, amelyeket eladva majd még több pénzt tudnak ismét befektetni. Ez elméletben jól nézett ki, itthon azonban nem teljesen tudott érvényesülni a gyakorlatban.
A teljes cikk: Hol marad a magyar unikornis?
