Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezettudatos szemlélet és a fenntarthatóság. Ezt tükrözi az is, hogy 2024. január 1-től Magyarországon is életbe lépett az új, kötelező visszaváltási díjjal ellátott termékek visszaváltási rendszere (DRS). Az EU célkitűzése, hogy néhány éven belül az alumínium, PET és üveg termékkategóriákban a visszagyűjtés aránya 90% felett legyen, ezzel is elősegítve fenntarthatóbb jövőt.

Csak Magyarországon évente több mint 3-3,5 milliárd darab italcsomagolás kerül forgalomba, melyek tömege körülbelül 160 ezer tonna. A DRS-rendszer bevezetésének előzménye a 2023. július 1-én indult EPR-rendszer volt.

Ezekre a csomagolásokra vonatkozik az új szabály

A DRS jogszabály minden olyan gyártót érint, aki az év során az adott tételből több mint 5000 azdarab italterméket hoz forgalomba. Ez alól kivételt képeznek a tejalapú készítmények, valamint azok a speciális formájú csomagolások, amelyek nem alkalmasak az automatával történő visszaváltásra. A rendszer elsősorban a GTIN/EAN azonosítók alapján fog működni, és kötelező a specifikus logó használata is.

„A cégeknek számolniuk kell a címkeváltás költségeivel, valamint a visszaváltásra kerülő termékek után fizetendő díjjal. Az új szabályozás célja, hogy a gyártók felelősséget vállaljanak a termékeik életciklusának végén, ezáltal csökkentve a környezeti terhelést” – árulta el Pente Szilvia csomagolástervező-szakértő.

Még van idő a teljes átállásra

A gyártóknak 2024. június 30-ig van idejük alkalmazkodni az új rendszerhez, ezt követően, július 1-jétől csak a megfelelően jelölt termékek kerülhetnek forgalomba. Az átmeneti időszak alatt még forgalomba hozhatók az új, jelölés nélküli termékek, de ezek nem lesznek visszaválthatók.

„Vannak olyan termékek, amelyeknél még nem tisztázott, hogy beletartoznak-e az újracímkézendő kategóriába. Ilyenek például a többéves borok az áruházak polcain. Azok a termékek, amelyek már forgalomban vannak, kívül esnek az átcímkézési kötelezettség alól, ám visszaválthatóak sem lesznek. Erre a fogyasztóknak sem árt odafigyelniük” – mondta Barna Gergely, a Barna Design Kft ügyvezetője, terméktervező mérnök.

Hogyan kell jelölni a termékeket?

A nem újrahasznosítható termékek esetén új GTIN számot és vonalkódot, valamint a MOHU által meghatározott kötelező logót kell alkalmazni. Újrahasznosítható termékek esetén a meglévő GTIN szám és vonalkód maradhat, de szükséges a megfelelő ábra feltüntetése, valamint a terméket vonalkód alapján a MOHU rendszerében regisztrálni. Az új szabályozás egyelőre sok kérdőjelet hozott magával, kevesen tudják például, hogy a magyar termék védjegyes címkét, vagy egy Vegán logót a csomagolásra vonatkozóan kapják meg az adott termékek, így az újracímkézés után érdemes egyeztetni a certifikáló szervezettel, hogy újra kell-e kezdeni az igénylési procedúrát.

Így kerülheted el a büntetést!

Fontos, hogy a címkeváltás ne befolyásolja a termék olvashatóságát a visszaváltó automatáknál. Bármilyen változás esetén, például a vonalkód méretének, helyének vagy színének módosításakor, újra kell regisztrálni a terméket. Ha az eredeti címkét nem lehet megfelelően módosítani, akkor öntapadós címkével kell kiegészíteni, ügyelve arra, hogy teljesen lefedje a régi vonalkódot.

A DRS bevezetésével várhatóan jelentősen növekedni fog a visszagyűjtött italcsomagolások mennyisége, ezáltal csökkentve a környezeti terhelést. Ezen kívül a gyártókat is ösztönzi arra, hogy környezetbarátabb csomagolási megoldásokat alkalmazzanak. A rendszer bevezetése azonban komoly kihívás elé állítja a gyártókat. Amennyiben hatékonyan és gyorsan szeretnéd elvégezni az átállást, érdemes szakértővel egyeztetni, így garantáltan elkerülöd a pénzbírságot vagy a fölösleges, hibás címkézést.

forrás: Barna Design Kft