Az alábbiakban 5+1 olyan faktort mutatunk be, amely meghatározó lehet az FMCG szektor és elsősorban a magyar fogyasztók számára a 2024-es év folyamán.

1. Továbbra is nehéz helyzetben a kiskereskedelem

A magyar kiskereskedelmi forgalom beleállt a földbe 2023-ban. Miközben a legfrissebb hírek szerint Romániában 2,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az elmúlt év első 11 hónapjában, a hazai adatok még a legoptimistábbak arcára is ráfagyasztották a mosolyt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) múlt héten közzétett adatai szerint, az előző év azonos időszakához képest 2023 januárja és novembere között 8,7 százalékos mélyrepülésbe került a magyar kiskereskedelmi forgalom.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a visszaesés 5,3 %-os volt, míg a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 6,8 százalékkal (az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig több mint 21 százalékkal!) esett vissza az értékesítés volumene a KSH adatai szerint. Kérdés, hogy a gyengébb évközi adatokra hagyományosan gyógyírt jelentő decemberi forgalomnövekedés után 2024-ben hogyan élénkülhet, megélénkülhet-e egyáltalán a hazai kiskereskedelmi forgalom az év első felében?

2. Az ünnepi vásárlási időszak új évi negatív hatásai a fogyasztásra

A kiskereskedelmi fogyasztás év végi várható növekedésével összefüggésben áll, hogy az ünnepi vásárlási időszak az évek óta tartó trendeknek megfelelően egyre korábban indult. Sőt, a hazai tapasztalatok azt mutatják, az élelmiszer és élelmiszer jellegű ünnepi vásárlási promóciók már októberben – a halottak napjához kötődő ünnepkört megelőzve – elindultak. A nem élelmiszer-kiskereskedelemben elsősorban a novemberi Black Friday kampányok jelentettek volumenemelkedést az előző hónapokhoz képest.

A különösen hosszúra nyúlt ünnepi vásárlási időszak – természetesen szoros összefüggésben a nemzetközi összevetésben továbbra is magas hazai inflációval – komoly hatással lehet az év eleji fogyasztásra Magyarországon. A hagyományosan legszerényebb kiskereskedelmi forgalommal jellemezhető hónapokban, 2024 első negyedévében aligha várható erősödő vásárlókedv a 2023 utolsó negyedévében jelentősen kiköltekezett hazai fogyasztóktól.  

3. Reálbérek és fogyasztás: harapófogóban a magyar fogyasztók

Az Európa-bajnok magyar élelmiszerinflációnak köszönhetően 2023-ban a magyar fogyasztók jelentős része kényszerült lemondani a megszokott kedvencek megvásárlásáról. Korábban nem látott mértékben emelkedtek az alacsonyabb árkategóriát, gyakran gyengébb minőséget képviselő, valamint a sajátmárkás termékek eladásai.

A KSH legfrissebb statisztikái szerint az októberi átlagbér-emelkedés 14,0 százalékos volt, és a hivatal az éves béremelkedés mértékére is hasonló (14,9%) becslést állapított meg. Ezzel szemben 2023 januárja és novembere között, a rendelkezésre álló KSH adatok alapján az élelmiszerinfláció az elmúlt évben – decemberi adatokkal nem számolva – átlagosan 27,8 százalékos volt.

Jól látható tehát, hogy a javuló inflációs adatok ellenére a magyar fogyasztók a „húszhuszonnégyes” évet sajátos harapófogóból kezdhetik, és ez biztosan kihat a fogyasztás élénkülésére – illetve annak várható elmaradására. 

4. Kilőhet a távol-keleti munkavállalók száma Magyarországon

2023 egészéhez hasonlóan az év utolsó előtti hónapjában is rendkívül alacsony volt a munkanélküliségi ráta: a KSH adatai szerint mindössze 4,2 százalék az előző év novemberében mért 3,8%-hoz képest. A foglalkoztatottsági adatok a veszélyesen feszesnek látszó magyar munkaerőpiacon továbbra is történelmi rekordokat döntögetnek. A 15 (!) és 64 év közötti hazai népesség kerek 75 százaléka dolgozik a hivatalos statisztikák szerint.

Achilles Georgiu gazdasági véleményvezér, a CEU Technológia Menedzsment és Innováció programjának igazgatója szerint az ipari beruházások igényeinek kielégítésére a közeljövőben akár félmillió külföldi munkavállaló érkezhet Magyarországra, jellemzően Ázsiából. Számuk a Portfolio adatai szerint már jelenleg is meghaladhatta a 100 000 főt.

A Magyar Kormány Európán kívüli, ún. harmadik országból érkező vendégmunkások foglalkoztatását támogató novemberi törvénye katapultálhatja az ázsiai vendégmunkások számát. A távol-keleti munkaerő-közvetítéssel foglalkozó vállalkozások volumene egyre növekszik, a foglalkoztatásuk pedig már közel sem csak az iparban tapasztalható. 2024-ben mindez további bérfeszültségekhez vezethet. 

5. Kitartanak az egészségtudatos trendek az élelmiszerfogyasztásban

Az elmúlt években stagnáló, esetenként visszaeső fogyasztás ellenére a nemzetközi trendek a növényi alapú étrend, és ezzel összefüggésben a növényi eredetű élelmiszerek megerősödését hozták. Mindez a Covid-járvány hosszú árnyékából nézve közvetlen kapcsolatban áll az egészségtudatos táplálkozás iránt megnövekedett érdeklődéssel – mindez a várakozások szerint 2024-ben is folytatódni fog.
Az egészségtudatos étkezés fogalma tavaly világszerte bővült, mutatott rá a Tetra Pak 2023-as globális kutatása. A táplálkozási szokásaink fókuszába egyre inkább az egészség – így a mentális egészség – kerül. A Tetra Pak világszerte 5000 fő bevonásával készíttetett kutatása rávilágított, hogy fogyasztók 83 százaléka vásárol élelmiszert a mentális egészségével összefüggésben. A válságban lévő fogyasztás ellenére ezek a trendek minden bizonnyal Magyarországon is tetten érhetőek maradnak az idei évben.

5+1. Palackposta: A kötelező visszaváltási rendszer nehéz kezdete

Magyarország a kötelező visszaváltási rendszer bevezetésével új esélyt kapott, hogy az újrahasznosítás terén látható, európai összevetésben döbbenetes lemaradását korrigálja. A hivatalosan 2024. január elsejével életbe lépett visszaváltási rendszer rajtja a hosszú felkészülési idő ellenére közel sem volt zökkenőmentes.  A fogyasztók már használatba is vennék az automatákat.

Június 30-ig átmeneti időszakban vagyunk, az áruházláncok mellett a gyártóknak is van még idejük arra, hogy a megfelelő – visszaváltást lehetővé tevő – címkékkel ellátott termékeket hozzanak forgalomba.  Gyanítható, hogy az átállás hordoz még magában meglepetéseket. A műanyaghulladék-terhelés csökkentése azonban nemcsak „húszhuszonnégyet” érinti, hanem a jövőnket is.

Az EPR (kiterjesztett gyártói felelősségvállalás) itthon meghatározott díjtételei is azok közé az elemek közé tartoznak, melyek továbbra is növelhetik az élelmiszerinflációt. Mint arról már többször írtunk, a hazai szabályozás irreálisan magas díjakat hozott magával, a rendszer maga pedig szakmai szervezetek szerint nemhogy elősegíti a körforgásos gazdálkodást, de éppen a műanyagot hozza helyzetbe.