A digitalizáció megoldás arra, hogy a változásból a lehető legtöbbet hozzuk ki: felismerjük, hatékonyan megfigyeljük, mérjük, ezáltal akár a jövő előrejelzésére is képessé váljunk és ezzel transzparenciát, mérhetőséget, hatékonyságot növeljünk a szervezetünkön belül. Persze sem a digitalizációs folyamatok, sem a proptech elfogadása nem történik egyik napról a másikra.
„2017-ben kezdett becsorogni Magyarországra a proptech kifejezés, melyre egy maroknyi csapat épített egy konferenciát, ahol meghirdették a tartalom szentségét (content is king), mint egyes számú alapelvet. A proptech és a digitalizáció felforgató erejében hittünk, abban, hogy ez hozza el a forradalmi változást, aminek a szükségét olyan erősen éreztük (és érezzük a mai napig)” – mondja Kalmár Zoltán, a konferencia főszervezője.
A folyamatok azonban lassabban történnek, aminek számos oka van az ingatlanpiacon: a transzparencia kényes kérdés, nem egyértelmű a motiváció; a piac sikeressége hátráltatta ezeket a folyamatokat, hiszen nem érezték szükségességét; az ingatlanpiac egyedisége, projekt jellege, hiszen ez nem sorozatgyártás, digitalizálni repetitív folyamatokat lehet; rugalmatlan a piac, két okból is: hosszú ideig épül egy ingatlan, nem lehet változtatni rajta, illetve a bérleti szerződések is 3-5 évre születnek, a piac nem követ le minden változást azonnal; piac befektetői jellege: mindent ROI alapon számol, az innováció jellege miatt ritkán térül meg rövid távon.
Ugyanakkor a “felforgatás” és a “forradalom” sokakban félelmet és ösztönös védekező reakciót váltott ki, ami teljesen természetes. Azt hitték, hogy ez egy robbanáshoz fog hasonlítani, ahogy jön majd a “digitális üstökös” és újraértelmezi a 100 éve működő betonpilléreken nyugvó, mindig megbízható yieldeket hozó ingatlanpiacot. És mivel a digitalizáció nem egyik napról a másikra történt, ilyenkor felerősödnek a szkeptikus hangok is: “ugye megmondtam, hogy nem lehetséges”.
A teljes cikk: Az intelligencia mértéke a változás képessége – gondolatok a Proptech Konferencia nyomán
