Átfogó szemléletformálásra van szükség a lakosság körében az energiahatékonyságot illetően, hiába szólnak érvek ugyanis az elektromos és gázfűtés mellett, hosszú távon valójában mindkettő komoly anyagi terhet róhat a családokra. Szajki Balázs hőszivattyús fűtési szakértő szerint a legjobb megoldás az, ha jól működő energiatakarékos házat építünk alacsony fogyasztású gépészettel, és az ingatlan teljes elektromos fogyasztásához igazodó napelem-mennyiséget telepítünk. Így elkerülhető, hogy az ingadozó gázáraktól vagy a napelemes elszámolás változásaitól tesszük függővé a rezsiszámláinkat.
Az orosz-ukrán háború miatt az Európai Unió mielőbb csökkentené az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, a kidolgozott REPowerEU tervnek pedig alapvetően három lába van: a tiszta energiára való átállás, az energiatakarékosság és az energia diverzifikálása.
Az energiatakarékosság a jelenlegi energiaválság kezelésének leggyorsabb és legolcsóbb módja. Ha csökken az energiafogyasztás, akkor rövid és hosszú távon is alacsonyabbak lesznek a háztartások és a vállalkozások energiaszámlái. Egy épület energiahatékonyságának a növelésre alapvetőleg két módszert kell alkalmazni: energiahatékonyságnak megfelelő építkezés és alacsony fogyasztású, megújuló energiát használó gépészet. Az Európai Uniónak arra kell törekednie, hogy megkétszerezze az egyéni hőszivattyúk jelenlegi telepítési arányát, ami a következő 5 évben összesen 10 millió egységet eredményezne.
Szajki Balázs, az EasyKit Kft. vezető értékesítője elmondta, a magyar kormány már a konfliktus kirobbanása előtt határozatban szigorította az újépítésű lakások és családi házak hőkibocsátási értékeit, amely közel nulla energiaigénynek felel meg.
„A közel 0 energiaigényt a jogszabály elég sajátosan értelmezi, hiszen ha a háznak a hőveszteségei közepesek, de azoknak nagy része megújuló energiából kerül megteremtésre, akár a legjobb, AA++ besorolás is elérhető. Ehhez képest egy passzívház, ami sokszor kevesebb energiát fogyaszt, megújuló energia hasznosítás nélkül is jóval alacsonyabb a rezsiköltsége, de nincs megújuló energiaforrás, csak CC-s besorolást kaphat, így vigyázni kell ezekkel a minősítésekkel” – hívta fel rá a figyelmet a szakember.
Hozzátette, ebből a példából is jól látszik, hogy az alacsony energiafelhasználású ház nemcsak a törvényi előírás miatt fontos, hanem sokkal inkább a lakókomfort miatt, ezért a törvényi megfelelésen túl is érdemes optimalizálni.
Rossz stratégia magas fogyasztású házat építeni
Szajki Balázs felhívta rá a figyelmet, a közel nulla energiaigényű házaknál a legjobb koncepció a hőszivattyú, a felületfűtés- és hűtés valamint a napelem kombinációja. Vannak, akik elektromos kazánnal, fűtőszőnyeggel és napelemmel próbálkoznak, ez viszont a rendkívül ingatag energiaárak miatt közel sem biztos, hogy hosszú távon megtérül, sőt, pénznyelő is lehet.
„Azon az alapelven kellene változtatni, hogy nagyon magas fogyasztású házakat építünk olcsóbbnak titulált elektromos fűtéssel, mondván ott a napelem, ami kiszolgálja az igényeinket. Csakhogy erre nincs felkészülve a hálózat, ráadásul ha a szaldós elszámolás kedvezőtlenül változik, akkor anyagilag az nagyon rosszul is érintheti a fogyasztókat” – mutatott rá az EasyKit Kft. társalapítója.
Hozzátette, előállhat a későbbiekben olyan forgatókönyv is, hogy a ház elektromos fogyasztását nagyságrendekkel meghaladó napelemet használóknak nyáron van egy hatalmas termelt energiája, amivel nem tudnak mit kezdeni, télen viszont a szükségesnél kevesebb, ami nem tudja fedezni a fűtési energiát. Ez viszont megelőzhető egy korszerű hőszivattyús rendszerrel.
Hatalmas hívószó lett a piacon a hőszivattyú
Szajki Balázs kérdésre válaszolva elmondta, Európában és Magyarországon is óriási boom előtt áll a hőszivattyús piac, a készülékből becslések szerint csak tavaly 20-30 ezret hoztak forgalomba. Ez egybevág az európai trendekkel is: az Unióban jelenleg 17 millióan használnak hőszivattyút, ez a szám 2030-ra óvatos előrejelzések szerint is 60 millióra szökhet majd fel.
„Az ingatlanpiacon a vevők szemében hatalmas hívószó a hőszivattyú, sokan ebben gondolkodnak, a kivitelezőknek pedig versenyelőnyt jelent a korszerű berendezés, amely fűtésre és hűtésre is egyaránt alkalmazható. Így értelemszerűen, aki gázkazán és klíma kombinációjával árul egy újépítésű ingatlant, az rögtön hátrányba kerül egy azonos adottságú ingatlannal szemben, arról nem is beszélve, hogy az elavult rendszerek azonnal csökkentik is a ház értékét” – jelentette ki.
A hőszivattyús fűtési szakértő elmondta, a tavaly keletkezett jelentős alapanyaghiány mára a múlté, és a kereslet drasztikus megnövekedése esetén sem lenne gond a hazai piacon.
A munkaerőhiány ugyanakkor ezt a szektort is érinti, ahogy minden más olyan területet, ahol szakmunkára van szükség. Ez általánosságban abból ered, hogy a szakmunkás képzésre jelentkezők száma tendenciaszerűen csökken évről évre, és hosszútávon sem látszik pozitív változás ebben.
Az EasyKit Kft. az iparágban fellépő szerelői hiányra megoldásként a szakági átjárhatóságnak a biztosítását tarja megoldásnak, aminek két pillére van: a standardizált rendszerek illetve az infrastruktúra biztosítása. Hőszivattyús fűtés-hűtés esetén olyan rendszereket hoztak létre, amelyek a kisebb és nagyobb lakásokat, családi házakat is képesek kiszolgálni. Ezekhez a standard rendszerekhez kiviteli terveket, előszerelt komplett hőközpontot és vezérlést biztosítanak leírásokkal társítva. Így a társszakágból érkezőknek kizárólag a szereléssel kell foglalkozni az ő szakmai támogatásukkal.
I Forrás: Üzleti Hírszerzés
