Az Index értesülései szerint a megszűnt Vidámpark nevét soha nem védték le. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szerint a „vidámpark” szóra keresve egyetlen védjegybejelentési találat volt korábbról, a „KISVIDÁMPARK” szó. Ezt még 2001-ben nyújtották be, de nem fizették meg a bejelentési díjat, ezért ezt a hivatal visszavontnak tekintette.
Mindez úgy derült ki, hogy a közelmúltban meglátogattuk Szabó József vállalkozót, aki saját, XVII. kerületi birtokán akarja a világ legnagyobb vidámparkját megépíteni. Szabó az Indexnek akkor azt mondta, hogy a vidámpark felépítéséhez és majdani üzemeltetéséhez semmiféle engedélyre nem lesz szüksége. Rákosmente Önkormányzata azonban határozottan másként vélekedett. A polgármester később találkozott Szabó Józseffel, aki vázolta a terveit, és abban maradtak, hogy a konkrét lépések meghozatala előtt számos kérdést kell tisztázni. Minden egyes kérdés esetében a fő szempont az, hogy a rákosmentiek érdeke érvényesüljön.
Később úgy értesültünk, hogy Szabó József igényt tartana a megszűnt Vidámpark nevének használatára. Ám állítólag nem mindenáron, ő ugyanis más neveken is gondolkodik. Ha a projekt nemzetközi szintűvé nőné ki magát, úgy a Megapark vagy a valamilyen Land név is szóba jöhet.
Akkor az Indexnek azt mondta, hogy az ügyben megkereste a Fővárosi Állat- és Növénykertet. Fábián Zsolt üzemeltetési osztályvezetőnek küldött levelében azt írta, hogy szeretné felajánlani szakmai segítségét a megmaradt vidámparki ereklyék, tárgyak és játékok megmentéséhez. „Ha ezek a tárgyak az én kezelésemben lennének, a felújítási munkálatok jelenleg is folynának” – mondta a vállalkozó, aki fontosnak tartja, hogy jó viszonyt alakítson ki a Fővárosi Állat- és Növénykerttel, hogy a jövőben hatékonyan tudjanak együttműködni.
Az ügyben megkerestük a Fővárosi Állat- és Növénykertet, és a következő választ kaptuk:
Jeleztük Szabó úrnak, hogy a név ügyében nem mi vagyunk az illetékesek. Maga a vidámpark szó közszó, ha pedig egy adott vidámpark nevében településnév szerepel, akkor ez ügyben az adott település önkormányzatával érdemes egyeztetni.
Védjegyoltalom
Eztán a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához fordultunk, tájékoztatást kérve: mi a menete annak, ha valaki a Vidámpark, a Budapesti Vidámpark, a Fővárosi Vidámpark vagy a Rákosmenti Vidámpark nevek egyikét le szeretné védetni. Milyen szabályok, előírások vannak erre, egyáltalán lehetséges-e ez.
Megkeresésünkre a hivatal gyorsan reagált, hosszú és alapos válaszukat szó szerint és teljes terjedelmében közöljük. Az írták, hogy „a terméknevekre és szolgáltatásokra nemzeti védjegyoltalom a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) által történő lajstromozással szerezhető. Az eljárás megindításához védjegybejelentést kell benyújtani az SZTNH-hoz, amely postai úton vagy elektronikus formában egyaránt lehetséges.
Egy bejelentésben csak egyetlen megjelölésre igényelhető oltalom (vagyis a felsorolt nevek mindegyikére külön-külön bejelentést kell benyújtani), továbbá a védjegybejelentésben meg kell határozni az árujegyzéket, azaz azt, hogy a védjegyoltalom milyen árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozzon. A felsorolt elnevezések alapján valószínűsíthető, hogy a bejelentő különféle szórakoztatási, vidámparki szolgáltatásokat nyújt, ezért a bejelentésben ezeket célszerű megjelölni.
A bejelentőnek a bejelentés benyújtásától számított egy hónapon belül meg kell fizetnie a bejelentési díjat, amelynek mértéke az igényelt árujegyzékhez igazodik, legalacsonyabb összege 60 ezer forint. A védjegy lajstromozása gyorsított, illetve különleges gyorsított eljárás formájában is igényelhető magasabb díj megfizetése mellett” – szól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának válasza.
A teljes cikk: Kiderült a Vidámpark több mint fél évszázados titka
