A törvény a kihirdetését (várhatóan napokon belül) követő 60. napon lép hatályba. Ez azt jelenti, hogy a nyár folyamán minden érintett munkáltatónak fel kell készülnie az új whistleblowing szabályok alkalmazására.

Mit kell tenniük a munkáltatóknak?

Az új törvény által előírt egyik legfontosabb kötelezettség az, hogy az 50 vagy annál több munkavállalót foglalkoztató munkáltatóknak belső visszaélés bejelentési (whistleblowing) rendszert kell létrehozniuk és működtetniük. A legalább 50, de legfeljebb 249 alkalmazottat foglalkoztató munkáltatóknak lehetőségük van arra, hogy közösen hozzanak létre ilyen whistleblowing rendszert.

A whistleblowing rendszer kialakítása kapcsán a munkáltató dönthet úgy, hogy a beérkező bejelentést teljes mértékben belsőleg (pl. a HR-en keresztül) kezeli, vagy bevon egy a bejelentők védelmét ellátó ún. bejelentővédelmi ügyvédet – mondja dr. Bognár Alexandra.

Hogyan kezeljük a bejelentést és a személyes adatokat?

A whistleblowing rendszert úgy kell kialakítani, hogy a bejelentő és a bejelentéssel érintett személyek személyes adataihoz az arra jogosultakon kívül más ne férhessen hozzá. Ezzel összefüggésben kulcsfontosságú, hogy a bejelentést csak akkor lehet harmadik (nem uniós) országba továbbítani, ha a küldés címzettje vállalja, hogy teljes mértékben betartja a magyar whistleblowing törvény szabályait. Más szóval, ha egy magyar vállalatcsoport tagja a bejelentést harmadik országba kívánja továbbítani, akkor a címzettnek írásban kell nyilatkoznia arról, hogy vállalja a magyar whistleblowing törvény betartását, erről pedig érdemes a küldő féllel szerződést kötnie – tette hozzá dr. Hegyi Áron.

Ha a munkáltató a bejelentés kezelésével bejelentővédelmi ügyvédet bíz meg, az ügyvéd köteles a bejelentő azonosítását lehetővé tevő személyes adatok tekintetében titoktartásra. Ez azt jelenti, hogy az ügyvéd a bejelentést csak a bejelentő személyazonosságának kitakarásával adhatja át a munkáltatónak. A bejelentő ettől függetlenül írásban hozzájárulhat ahhoz, hogy azonosító adatai is átadásra kerüljenek. Ebben az esetben a bejelentő személyazonossága is felfedhető a munkáltatónak a bejelentéssel együtt.

Mit lehet jelenteni a visszaélésbejelentő rendszer keretében?

A törvény kifejezetten felsorol néhány bejelentés alapját képező indokot (pl. szexuális zaklatás, korrupció, diszkrimináció stb.). Ezen túlmenően azonban a munkáltatók speciális magatartási szabályokat is megállapíthatnak, amelyek megszegését a munkavállalók bejelenthetik a whistleblowing rendszerben. Ezek lehetnek munkáltatóspecifikus indokok, pl. bizonyos juttatások nem megfelelő felhasználása vagy érdekellentétek. Amennyiben a munkáltató ilyen magatartási szabályokat megállapít, ezeket a helyben szokásos módon közzé kell tennie. 

A fentiek fényében az 50 vagy annál több munkavállalót foglalkoztató munkáltatóknak meg kell kezdeniük az új whistleblowing rendszer kialakítását, hogy határidőben megfeleljenek az új jogszabálynak. Az időkeret meglehetősen rövid, mivel az új jogszabály alapján a whistleblowing rendszernek a munkáltatóknál nemcsak kialakításra kell kerülnie, hanem ténylegesen is működnie, mindezt már a nyár végére.

| Forrás: Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda