Azonban most a jelek szerint ez záros határidőn belül változni fog, hiszen megkezdődött az elektromos hálózatok korszerűsítése, illetve az uniós támogatások megszerzéséhez ennek kapcsán is több kötelezettséget teljesítenie kell Magyarországnak. A Pénzcentrum most szakértők segítségével járta körül azt, hogy megéri-e belevágni most a telepítésbe, mi lehet a visszatáplálás sorsa, illetve mi történhet a szektorban a következő hónapokban.

Tavaly október végén jelentette be a kormány a hálózat leterheltségére hivatkozva, hogy az újonnan létesített háztartási méretű kiserőművek esetében határozatlan időre megszüntetik a visszatáplálás lehetőségét. Annak, aki továbbra is szeretett volna élni ezzel a lehetőséggel, azoknak alig pár napjuk volt leadni a csatlakozási igényeiket.

Azonban abban az esetben, ha Magyarország hozzá szeretne férni a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) támogatási forrásaihoz legkésőbb 2024 december végéig fel kell oldania a lakossági napelemes hálózati betáplálási tilalmat. Mindezek mellett az Európai Bizottság javaslatának is eleget kell tennie: már idén március 31-ig valamilyen reformot véghez kell vinnie ezzel kapcsolatban. Ez pedig a szakmai értelmezés alapján azt sejteti, hogy az elkövetkezendő hetekben nagyobb változások fognak történni újra a szektorban.

Felmerül a kérdés, hogy ez, illetve az, hogy Gulyás Gergely nemrég bejelentette, hogy az idén megkezdődik az elektromos hálózatok korszerűsítése mit jelent a lakosságra nézve. Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke szerint utóbbi azonnal látható lesz a lakossági napelemek esetében, hiszen a szakértő szerint eddig sem volt a hálózat túlnyomó többségében műszaki akadálya annak, hogy ezek a rendszerek a hálózatra csatlakozhassanak.

Nagyon fontos a hálózat fejlesztése, de valójában ez a lakosságot kevésbé érinti, hiszen eddig is úgy működött a napelemes rendszerek engedélyeztetése, hogy aki napelemes rendszert szeretett volna, az benyújtott egy szakember által készített igénybejelentést, aminek keretében elbírálta az áramszolgálató hálózati szakembere, hogy lehetséges-e a telepítés vagy sem. Ez alapján adták ki az engedélyeket, és így volt természetesen olyan eset, amikor emiatt nem is adták ki azt – mondta el Kiss Ernő, hozzátéve, hogy a kormányzati vállalásban benne van, hogy fél évente felülvizsgálják a hálózati visszatáplálásnak a lehetőségét.

Szolnoki Ádám, a MANAP Iparági Egyesületelnöke szerint azonban a probléma gyökere nem itt van:

Az az átfutási idejük miatt az akut problémán ezek a fejlesztések nem segítenek, 2-5 éves távon azonban érdemben segíthetik a hálózat befogadóképességét. A "betáplálási stop"-on az segítene, ha mihamarabb elkülönítenék azon körzeteket, ahol fejlesztésekre van szükség azoktól, ahol még bírja a hálózat – mondta el a MANAP elnöke. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy jelenleg milyen állapotban lehet a magyar villamoshálózat, vissza lehet-e rá engedni a napelemeket.

Az ország egy (egyébkén jelentősebb) részében nincs háztartási méretű rendszerek esetében hálózati akadály, az általános stopot ezért reméljük, hogy fokozatosan feloldják. Az RRF támogatásokhoz való hozzáféréshez március 31-ig fel kell vázolni a megoldási menetrendet és 2024.dec 31- előtt fel kell teljesen oldani, de lehetőleg minél hamarabb (amiben a fokozatosság segíthet) – válaszolta felvetésünkre Szolnoki Ádám.

Kiss Ernő azonban már biztosabbat is tudott mondani, ugyanis a szervezet már konkrét információkkal is rendelkezik a menetrendről.

Azt az információt kaptuk, hogy legkésőbb az év végéig vissza fogják engedni a hálózatra a háztartási méretű új napelemes rendszereknek a visszatáplálását is.

Ennek egyik oka az, hogy hatalmas gazdasági károkat okozott a döntés: gyakorlatilag a teljes építőipart, az új építésű otthonok piacát ellehetetlenítette a kormány. Ugyanis nem lehet így ezeket a korszerű ingatlanokat megépíteni – hívta fel a betáplálás tilalmának egy másik negatívumára.

Azért, hogy a közel 0 energiaigény meglegyen és le tudjunk jönni a gázról az szükséges, hogy az új épületek esetében napelemekkel termeljük meg az energiát. Azzal azonban, hogy a visszatáplálás megszűnt ez gyakorlatilag ellehetetlenült. Emellett az épületek energetikai besorolása is romlik, hiszen a zöldhitel feltételeit nem tudja teljesíteni, hiszen ahhoz napelem és hőszivattyú szükséges. Ráadásul óriási pazarlás az is, hogy az új telepítések esetén egy visszatáplálást mentesítő rendszert, amik lakásonként százezrekbe kerülnek – egészítette ki a fentieket az MNNSZ elnöke, hozzátéve, hogy a megtermelt energiát szinte lehetetlen azonnal felhasználni a legtöbbször: egy átlagos hétköznap ugyanis jellemzően kevesebb energiát fogyasztunk napközben, amikor a rendszer energiát termel.

Nem csak a lakosság problémája

Az viszont, hogy nincs lehetőség a visszatáplálásra nemcsak lakossági szempontból probléma, de a szektorban is hatalmas gondokat okozhat.

Az komoly problémákat eredményezne, tekintve, hogy jelentős a magyar KKV-k aránya a szektorban, akik nem rendelkeznek rendkívüli tőkeerővel ilyen helyzetek áthidalására , de már az is rendkívül szerencsétlen lenne, ha március 31-ig nem lehetne tisztán látni, hogy mikor/milyen ütemben lenne a tilalom eltörölve. Ekkor nem tudnának ezek a KKV-k tervezni és biztosan leépítésekhez és a szektor leépüléséhez vezetne ez – mondta el Szolnoki Ádám, a MANAP elnöke. Annak kapcsán viszont, hogy mikor, és milyen formában tér vissza a betáplálás a szakértők is a sötétben tapogatóznak.

Megéri most belevágni a telepítésbe?

A legjobb a lakosság szempontjából az, ha az éves szaldót tudja igénybe venni, ráadásul az EU irányelveihez is ez állna a legközelebb. Viszont ez ebben a formában fenntarthatatlan, hiszen a napelemes tulajdonosok azok csúnyaszóval élve élősködtek a villamosenergia hálózaton, hiszen semmit sem fizettek annak használatáért. Mondhatnám, hogy a többi ember fizette meg azt, hogy a napelemesek ingyen rajta lehessenek a hálózaton. Ezen mindenképpen változtatni kell. Azonban az, hogy ennek az lesz a megoldása, hogy esetleg megmarad az éves szaldó, de nem 100 százalékban számolnak el a kWh-val, hanem mondjuk csak 80 százalékban, vagy az, hogy egy havi szaldó kerül bevezetésre nem lehet tudni. Persze minél hosszabb a szaldó, annál kedvezőbb a lakosságnak – vezette fel Petre András, az EU-Solar tulajdonosa, hozzátéve, hogy a legrosszabb lehetőség még mindig az, ha a továbbiakban is marad a visszatáplálás teljes tilalma. A fentiekkel pedig Kiss Ernő is egyetértett, hozzátéve, hogy a legjobb megoldás a bruttó elszámolás bevezetése lenne, hasonló mintára, mint Németországban vagy Angliában.

A kormány egyik vállalása az, hogy az idei első negyedévben bevezetik a bruttó elszámolást, ami jellemzően az új, támogatott napelemes rendszerekre fog vonatkozni. Ha olyan bruttó elszámolás lesz bevezetve, mint ami például Németországban van, az úgy fog működni, hogy piaci áron fogja értékesíteni az áramot a napelemes termelő. Most jellemzően a magyarországi piaci ár az nem az az 5 forint, amit egy átlagos háztartás fizet, hanem 200-300 forint kWh/h ára van a villamosenergiának. Tehát, ha én az általam megtermelt energiát el tudom adni, akkor ebből még jól is járhatok. Tehát ez egy sokkal jobb rendszer, mint a szaldós elszámolás volt. A kérdés viszont az, hogy amikor a hatósági áron kapom a villamosenergiát, akkor hogyan fog ehhez a hálózathasználati díj viszonyulni – fejtette ki az MNNSZ elnöke, aki szerint érdemes továbbra is napelemtelepítésben gondolkozni.

Annak is érdemes megcsinálni a napelemes rendszerét, aki nem nyert a támogatást, hiszen vissza fogják engedni a rendszerre a rendszerekre. Arra pedig nem lehet számítani, hogy ezek a közeljövőben olcsóbbak lesznek, így amikor már újra vissza lehet tápláni az energiát (ez várhatóan a félév, vagy az év végégi meg fog történni)

– emelte ki Kiss Ernő. Szolnoki Ádám véleménye is egyezik ezzel. A szakértő szerint érdemes a tavasszal kezdődő napelemes pályázaton részt venni.

Annak ellenére is, hogy Petre András elmondása szerint nagyon nehézkesen halad az eddigi nyertes pályázatok kifizetése:

Csak meghatározott összegű előleget kaptak a nyertesek, ráadásul közülük se mindenki. Mi még nem kaptunk teljes kifizetést, ráadásul nemrég még maga a felület se volt alkalmas arra, hogy végszámlát lehessen leadni rajta – árulta el a cégvezető.

Szolnoki Ádám hasonlóan szintén úgy gondolja, hogy ebben az esetben érdemes előre gondolkozni. És nem feltétlen csak 1-2 évvel.

A betáplálási stop csak átmeneti intézkedés, ennek ráadásul az EU-s mérföldkő egy végső határt szab 2024.12.31-vel. Tehát érdemes napelemes rendszerben gondolkodni, mert legrosszabb esetben másfél évig nem táplálhat ki a hálózatra, míg ezt követően a fennmaradó 20-30 évben már igen. A megtérülést a bruttó elszámolás remélhetőleg hamarosan megjelenő szabályai alapján lehet majd kalkulálni, de biztosan jóval kedvezőbb lesz, mint betáplálási lehetőség nélkül – érvelt a MANAP elnöke.

Mindezek mellett Kiss Ernő arra is felhívta a figyelmet, hogy az biztos, hogy érdemes már most elkezdeni pályázni:

A szükséges engedélyek, illetve a telepítés maga pedig fél-1 évet is igénybe vehet, így aki most szeretne egy napelemes rendszert az várhatóan nem tudja két hét múlva felszereltetni azt. Várhatóan csak jövőre lesz kész. Tehát addigra, mire megcsináltatja már újra lesz lehetőség a visszatáplálásra. Így mindenkinek azt tanácsolom, aki úgy érzi, hogy nem éri meg, az gondoljon a vállalkozásokra, akiknek 2-3 év alatt megtérül a befektetésük. A rezsicsökkentés pedig nem feltétlenül fog örökké tartani, érdemesebb az állami támogatások helyett saját magunknak biztosítani az olcsó villamosenergiát , és még a környezetünket is megóvjuk vele, gyermekeink, unokáink számára – mondta az MNNSZ elnöke.

Egyre távolodnak a beüzemelések

A telepítési idők egyre távolabbi időpontba csúsznak, ma már nem ritka a fél éves telepítés sem – támasztotta alá még korábban a Pénzcentrum megkeresésére Petre András, aki szerint az is tovább bonyolítja a helyzetet, hogy egyre kevesebb jó szakember van a szakmában.

Ami nagyon nagy akadály az az alapanyaghiány: nincsenek inverterek a piacon köszönhetően annak, hogy a koronavírus és a háború miatt óriási az igény a piacon – tette hozzá még korábban Kiss Ernő, aki szerint azért is érdemes lenne napenergiára átállni, mert Magyarországon 40 százalékos az energiaimport, amivel Luxemburgot leszámítva mi függünk legkevésbé a külföldről behozott energiától. Ezzel pedig háttérbe szorulunk a beszállításnál. Mindezek mellett a cikkünk elején említett újépítésű házakról sem szabad megfeledkezni: legtöbbjük ugyanis hőszivattyúval működik, amihez az energiát a napelemek segítségével szerzik meg.

Összességében viszont egyértelműen annak is érdemes belevágni a továbbiakban is a napelemtelepítésbe, aki nem jogosult a 100 százalékos állami támogatásra, hiszen a jelek szerint nagy eséllyel pár hónapon beül újra meg fogja érni a befektetés.

| Forrás és fotó: penzcentrum.hu