Jelenleg nem állnak rendelkezésre pontos adatok arra vonatkozóan, hogy mennyi feldolgozatlan elektronikai hulladék található a Földön, de egyes számítások szerint idén év végére már megközelítheti a mintegy 350 millió tonnát. Összehasonlításképp, ez több mint 55 ezerszer meghaladja a budapesti Erzsébet híd 6300 tonnás tömegét. A fogyasztás pedig évről évre emelkedik, így a hulladék mennyisége is nő.

Tavaly csaknem 58 millió tonna e-hulladék keletkezett a világon, ami előrejelzések szerint évente kétmillió tonnával gyarapodhat. Ahhoz, hogy megbirkózhassunk ezzel a mennyiséggel, elengedhetetlen az újrahasznosítás arányának növelése és az edukáció.

A globális e-hulladék ötöde sem kerül vissza a körforgásos gazdaságba

A leggyakoribb elektronikai hulladék típusnak 2019-ben a háztartási kisgépek – egyebek mellett a mikrohullámú sütők, a porszívók, valamint a vízforralók – számítottak. Mindemellett a kisméretű számítástechnikai és telekommunikációs eszközök – a többi közt a GPS-ek, routerek, zsebkalkulátorok és a mobiltelefonok – a globálisan mért mennyiség csaknem 10 százalékát tették ki. A legtöbb tennivaló azonban ezen hulladékmennyiség körforgásos gazdaságba történő visszaáramoltatása terén adódik, ugyanis a begyűjtött elektronikus hulladék mindössze 17,4 százaléka hasznosul újra. Európa egyébként magasan az élen jár az újrahasznosításban: a képzeletbeli ranglistán második Ázsiánál több mint 3,5-szer, a globális átlagnál pedig nagyjából 2,5-szer több e-hulladékot dolgoznak fel kontinensünkön.

Bányászat vs. újrahasznosítás

A természetben megtalálható anyagok forrása véges, ezért mindannyiunk érdeke, hogy a felhasznált mennyiséget a lehető legnagyobb mértékben visszaforgassuk. A mobiltelefonok rengeteg értékes összetevőt, a többi közt aranyat, ezüstöt, rezet, alumíniumot és palládiumot tartalmaznak, amelyek nem helyettesíthetők, miközben a már nem használt készülékekből a megfelelő eljárással visszanyerhetők. Sokkal gazdaságosabb egy-egy anyagot újrahasznosítani, mint kibányászni. Szemléltetésképp: 5 gramm aranyért 1 tonna ércet, követ kell megmozgatni, míg egy tonna leselejtezett mobiltelefonban nagyjából 120 gramm arany van. Otthoni körülmények közt ezeket az anyagokat lehetetlenség kinyerni egy eszközből, és nem is tanácsos próbálkozni ezzel. Európában mindössze három olyan kohó található, ami rendelkezik a megfelelő technológiával ezek kinyerésére.

Veszélyes lehet sokáig tárolni

A mobilszolgáltató felmérése szerint sokan több darab, akár 10-15 évnél is régebbi készüléket tartanak otthon a fiókjukban. A régi mobilokról gondoskodni azért is fontos, mert a készülékekben olyan anyagok találhatók, amik a rendeltetésszerű használat során nem okoznak gondot, de nem megfelelő tárolás esetén, vagy a kommunális hulladékba kerülve károsak lehetnek a környezetre, és ártalmasak az egészségünkre. Előfordulhatnak olyan szélsőséges esetek, amikor például a lítium-ion akkumulátorok háza korrodálódik, reakcióba lép a levegőben található oxigénnel és nedvességgel, majd a burok felduzzad, megreped, és a készülék meggyullad.

Megéri visszavinni

Ha tehát az otthonunkban tárolt, már nem használt elektronikai eszközöket összegyűjtjük, és hulladékudvarokban vagy elektronikai szaküzletekben leadjuk, azzal sokat tehetünk a környezetünk megóvásáért. Ha van használaton kívüli mobiltelefonunk, a többi között a Yettel üzletek bármelyikében díjmentesen leadhatjuk, a szolgáltató pedig erre szakosodott partnerei segítségével gondoskodik az eszköz szakszerű újrahasznosításáról. Ha pedig a nemrég még használt 2G-s vagy 3G-s mobilunkat újra cserélnénk, akkor az NMHH készülékcsere-programjának keretében most 40.000 forinttal kedvezőbb áron juthatunk új készülékhez.

| Forrás:trendfm.hu