Összességében a bankos statisztika szerint egyértelmű a webáruházak térhódítása, hiszen a vásárlások száma megkétszereződött három esztendő alatt:
| Internetes elfogadóhelyek | 2018 | 2019 | 2020 |
| Webes értékesítőhelyek száma | 11 792 | 12 979 | 14 468 |
| Vásárlások száma | 49 millió | 84 millió | 113 millió |
(MNB – a kártya fizikai jelenlétét nem igénylő elfogadóhelyek száma.)
Vannak ugyanakkor olyan webáruházak is, teszi hozzá a Blokkk.com, ahol az üzemeltető külföldi székhelyű, magyar nyelvű a honlapja, de egy határon túli bank számlájára fizetünk, amik nincsenek benne az MNB előbbi kimutatásában.
Emellett a hagyományos boltok száma 115 ezer körül mozog, így minden tizedik boltra jut egy webáruház (a hagyományos boltos statisztikában a webáruházak száma nincs benne, de ettől függetlenül egy boltos webáruháznak lehet boltja is és webáruháza is).
Közel 70 százaléka az online vásárlásoknak a hagyományos boltos körhöz, úgy mint az élelmiszer és iparcikk vásárlásához kötődik, a többi különféle szolgáltatás, lásd például ételrendelés, mozijegyvásárlás vagy épp szálláshely-foglalás, a jegybank és a KSH statisztikáit az alábbiként alakulnak:
| Webvásárlás | 2018 | 2019 | 2020 |
| Összes | 872 | 1072 | 1581 |
| Ezen belül | |||
| Boltos | 543 | 765 | 1088 |
| Szolgáltatás | 329 | 307 | 493 |
(MNB, KSH, érték: milliárd forint; MNB: hazai kibocsájtású kártyákkal kifizetett összes webvásárlás, KSH: kiskereskedelembe sorolt webáruházi vásárlás,
szolgáltatás: előbbiek különbsége)
A fentieken túl természetesen a magyar vásárló külföldi webáruházakból is vásárol, nem is keveset, fűzi hozzá a lap, amely számításai szerint ezek együttes értéke a tavalyi év megközelítették a 2500 milliárd forintot.
(Forrás: www.infostart.hu)
