Az első alkalommal ugyanis a Netflix és az HBO Go körüli, két és fél éven át gyűjtött online adathalmazon vezetett át minket Farkas Anikó, a Sentione-tól, Kmetty Zoltán a Bold Why-tól és Korompai István a Starschema-tól.
Anikó először is megmutatta, hogy a Sentione-nál alkalmazott online listening módszernél, amivel kulcsszavak alapján tudják monitorozni az összes publikus tartalmat, pontosan mekkora adathalmazról beszélünk. A Netflix-analízist 63,8 millió említés alapján készítették. Összevetésként: ha pusztán a sajtófigyelők általt kinyert adatot kommentekkel is kiegészítették volna, csak 6,1 millió említés állt volna rendelkezésükre.
A több tízmilliós nagyságrend azonban még csak ennyi: említés. Ez a szám elérésben 339 milliárdot jelent, ennyiszer értek el az emberhez Netflixszel kapcsolatos tartalmak az elmúlt két és fél évben. Ezt az erőt a streaming szolgáltató szinte kizárólag a közösségi médiának köszönheti.
Az online diskurzus 44 százalékban angol nyelven zajlik, mögötte a spanyol van 10 százalékkal, harmadik helyen azonban a holland van, amit viszonylag kevés, 22 millió ember beszél, mégis lekörözte a franciát és a németet is. Ez azért van, mert Hollandiában a legaktívabb a Netflix Facebook-oldala, a vizsgált időszakban 1889 alkalommal posztoltak. Magyarországon virális tartalmat még mindig szinte csak Facebookon lehet elérni, a beszélgetés azonban inkább fórumokon, blogokon zajlik.
A Sentione elemzéséből olyan finomságok is kiderültek, mint az, hogy bár a férfiak és nők bontásában nagyjából egyenletesen hullámzó a diskurzus, a női nézőket különösen megviselte a Shadowhunters című sorozat elkaszálása, míg a férfiak 2019 decemberében vitáztak a legtöbbet a The First Temptation of Christ című brazil film kapcsán, amelyben Jézust meleg karakterként ábrázolták.
Ez a film egyébként a spanyoloknál is kicsapta a biztosítékot: az internet alapvetően pozitív és elégedett népe dühbe gurult, a hangulat érezhetően negatív lett Ettől mindenki megnézte szépen a filmet, a Netflix pedig boldog volt a forgalom láttán.
Kiderült az is, hogy A Nagy Pénzrablás (Money Heist) toronymagasan, kilenc országban lett aranytartalom, nálunk ugyanakkor a Vaják lett a legnézettebb.
A második előadásból már az HBO Go és Netflix magyarországi megítélését vizsgálta a Bold Why szövegbányászati eszközökkel. A legnépszerűbb topik magukkal a streaming tartalmakkal kapcsolatos információk, 63 százalékban erről van szó az interneten, érdekes azonban, hogy a streaming és a Covid kapcsolatáról szóló hírek negyedik helyre kúsztak fel a témák között olyanokat megelőzve, mint a megosztó társadalmi és politikai témák vagy a gazdasági hírek. A megosztás egyébként már másodjára kerül elő nyerő stratégiaként, a kivetített szöveghálóban, amiben a legjellemzőbb keresőszavakat listázta a Bold Why olyanok szerepeltek, mint Weinstein, Epstein, vallásgyalázó, szexuális és sztárocska.
Míg a közösségi médiában lájkot csak 3,2 százalékban kapnak az ilyen témák, a megosztási arány már 10 százalék.
A szöveg alapján történő adatbányászatról Kmetty Zoltán elmondta, hogy harmincféle érzelemkategóriába sorolják be a szöveget, így egy komment tartalmazhat több érzelmet is, felhelyezve ezzel egy érzelmi skálára. Az HBO Go kapcsán főleg a technikai háttérről panaszkodnak a felhasználók, lefagy, nem tölt, nem indul, ugrál – adták ki az ukászt a legjellemzőbb kulcsszavakban. A tartalommal kapcsolatban inkább a Netflixet kritizálják, unalmas, vontatott, gyenge, gagyi – szólt az ítélet.
A teljes cikk: Az érzelmeinket is kutatják az adatelemzők