Változások a nagy üzleti rendezvényekben

A koronavírus utáni időszak átalakította a rendezvényszektor működését, legyen szó technológiai elvárásokról, ügyféligényekről vagy a szervezési folyamatokról. Pál Bianka, a Hungexpo revenue igazgatója, valamint Rókusfalvy Gábor, a Roxer Kommunikációs Kft. ügyvezetője a nagy üzleti rendezvényeket érintő újdonságokról beszéltek a panelbeszélgetésen.

Rókusfalvy Gábor szerint a koronavírus új időszámítást hozott, mind ügyféloldalon, mind munkavállalói szinten attitűdváltozásokat idézett elő. Felgyorsult minden, a foglalási ablak drámaian lerövidült. Pál Bianka elmondta, míg korábban 2-3 évre előre látták a foglalások 80 százalékát, mára másfél évvel előre is csak 30 százalékot látnak a nemzetközi redenzvéynek esetében. Belföldi rendezvényeknél kiszámíthatóbb a helyzet, az év közepére már a 80 százalékát látni lehet a teljes bevételnek.

Az események sikerességének mérését egyre pontosabbá teszik a különböző mérési technikák. A siker nemcsak az élmény közbeni elégedettségben mérhető, hanem abban is, hogy meddig marad meg a felhajtás egy esemény körül. A prémium márkák esetében kevés résztvevő is elég lehet ahhoz, hogy fenntartsák a hosszú utóéletet, ezzel a közönségben egyfajta „FOMO-élményt” generálva.

A jövő rendezvényeinek kulcsa a fiatal közönség figyelmének megragadása. Pál Bianka szerint ez rövid, velős előadásokkal, látványos elemekkel, és jól időzített szünetekkel érhető el. Rókusfalvy Gábor pedig az interaktivitást és az immerzív, színes tartalmakat emelte ki, amelyekkel a fiatalabb generáció igényeire szabható a rendezvényélmény.

Eljött a gasztrofesztiválok aranykora?

A zenei fesztiválok számos nehézséggel néztek szembe az elmúlt évek során, több nagy magyar fesztivál is megszűnt (Volt, Balaton Sound), eközben a gasztronómiára építő fesztiválok egyre népszerűbbek lettek – erről szólt a „Jobban szeretünk enni, mint zenét hallgatni?” című beszélgetes, ahol Kurucz Dániel (Fames Invest Kft. ügyvezető), Budavári Dóra (Taste Balaton egyik ötletgazdája) és Mészáros Zoltán (VeszprémFest ügyvezető igazgató) osztották meg tapasztalataikat.

Mészáros Zoltán szerint 2020 előtt felfelé ívelt a zenei fesztiválpiac, de azóta átalakult a közönség, megnőttek a költségek, és a nemzetközi fellépők díjai sok esetben kigazdálkodhatatlanná váltak. Ezzel szemben a sikeres gasztrofesztiválok kisebb léptékűek, családiasabbak és jobban alkalmazkodnak az új fogyasztói szokásokhoz.

Kurucz Dániel elmondta: a budapesti sörfesztivál példája jól mutatja az átalakulást – ma már sokan csak a társasági élményért látogatnak ki, így csupán háttérzenét játszanak le, elhagyták a nagyszínpados megoldásokat. Budavári Dóra szerint a Taste Balaton egyik célja, hogy kulturális és kulináris élményeket kapcsoljon össze – jazzkoncertek, borvacsorák és színházi estek révén.

A száguldó cirkusz jövője

A konferencia következő előadói Szujó Zoltán, sportriporter, a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség elnöke, valamint Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója. A beszélgtés középpontjában a Forma–1 jelenlegi trendjei, a Magyar Nagydíj helyzete, valamint a Hungaroring fejlesztései álltak.

A versenypálya megújítása már javában zajlik: megújul a főbejárat, új irodaház épül, kiszélesítik a depót, bővítik a boxokat, korszerűsítik a sajtóközpontot és a versenyirányítási rendszert, valamint teljesen új paddock club szintet alakítanak ki. A 2032-ig szóló szerződéshosszabbítást ezek a beruházások tették lehetővé - hallhattuk.

A Forma–1 ma már nemcsak sportesemény, hanem tudatosan épített élménycsomag, amelyben kiemelt szerepet kap a storytelling és a digitális jelenlét. A Liberty Media törekvése, hogy minden futam egyfajta „Super Bowl-hétvégévé” váljon, a közönség elköteleződését is új szintre emelte.

A Magyar Nagydíj jelentős turisztikai esemény is: évente több százezer látogató érkezik a Hungaroringre, megtöltve a budapesti szállodákat és vendéglátóhelyeket - tudtuk meg.