A minden eddiginél szigorúbb Airbnb-szabályozás, amelyről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszélt, önmagában nem jelent sokat, mert eddig nem volt semmilyen központi rendelet, tehát ha például csak tíz nappal korlátozzák a rövid távú lakáskiadást éves szinten, az is minden eddiginél szigorúbb. Ugyanakkor Szentkirályi Alexandra ezzel kapcsolatos korábbi nyilatkozata és a kormányzati szándék többet sejtet – mondta a Szabad Európának Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A kormányzati nyilatkozatok arra utalnak, hogy nemzetközi viszonylatban is szigorú szabályok bevezetésére készülnek, ami nem egyszerű helyzet, mert központi szabályozással nehéz elválasztani egymástól egy balatoni „zimmer freit” egy V., VI., VII. kerületi Airbnb-től – magyarázta a szakember.

Az egyik legszigorúbb Airbnb-szabályozás Amszterdamban van, ott évente maximum harminc napra lehet rövid távra kiadni egy lakást. Bécsben és Berlinben 120-180 napot határoztak meg, Barcelonában pedig azt vezették be, hogy minimum harminc napra lehet kiadni a lakást egy bérlőnek. Ezzel két legyet ütöttek egy csapásra, mert korlátozták a rövid távú bérlést és helyzetbe hozták a közép- és hosszú távra bérlőket – ismertette a szabályozás nemzetközi példáit.

Terézvárosban a lakott lakások aránya hatvan százalék körül van, a többi iroda, Airbnb vagy egyéb, akár üresen áll. A lakott lakásoknak mintegy hatvan százalékában laknak tulajdonosok, ami azt jelenti, hogy a VI. kerületi lakásoknak csak a negyven százalékában lakik a tulajdonos; ez egyébként hasonló máshol is a belvárosban. A lakhatási helyzet akkor javulna, ha az airbnb-s lakások nagy része lakott lakásként kerülne vissza a piacra, eladással vagy bérbeadással – mondta Balogh László.

A teljes cikk: Hogyan hathat a lakáspiacra és a turizmusra egy szigorú Airbnb-szabályozás?