A magyar kormány a klímaválság kellős közepén a repülőgépek károsanyag-kibocsátására kivetett CO2-adó eltörlését tervezi jövő évtől, miközben a repülés hagyományosan az egyik legkevésbé adóztatott közlekedés ág Európában és még inkább Európán kívül, és kiugróan súlyos környezetterheléssel jár. A károsanyag-kibocsátás mellett Budapesten egyre aggasztóbb mértékű a zajszennyezés is, amitől százezrek szenvednek nap mint nap. Jámbor András országgyűlési képviselő ezért nyújtotta be határozati javaslatát a légitársaságok CO2-adójának fenntartásáról.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a napokban jelentette be – egy 14+2 pontos turisztikai akcióterv részeként –, hogy „a Budapest Liszt Ferenc Repülőtér fejlesztése érdekében a CO2-adót 2025. január 1-jétől eltörlik, ezzel támogatva a repülőtér versenyképességét”. Mindezt azután, hogy a magyar állam közvetve résztulajdonos lett a repülőteret üzemeltető BUD Zrt.-ben
A CO2-adót 2022-ben vezette be Magyarország azzal a céllal, hogy a repülőgépek egy ülésre vetített károsanyag-kibocsátásától függő díjjal ösztönözzék a társaságokat a környezetbarátabb hajtóművek használatára. A díjak 2.700 és 12.700 forint között vannak ülésenként a gép kibocsátásától és a megtett távolságtól függően.
Ha a konkrét számokat nézzük: a CO2-adóból az állam 2023-ban 34,9 milliárd forint bevételre tett szert, amelyet, igaz, egyből a Rezsivédelmi Alapba irányítottak. 2024-re pedig 39,3 milliárd forintot terveznek, amely összeg még elvileg idén befolyik az államkasszába. És hogy mekkora utasforgalmat jelentett és jelent ez?
Lóga Máté gazdaságstratégiáért, iparért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkár és a Budapest Airport Zrt. igazgatóságának elnöke nemrég arról számolt be, hogy 2024. augusztus végéig 11,4 millió főt ért a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér idei utasforgalma. Ez 18,6 százalékkal több utast jelent a tavalyi év azonos időszakához képest, valamint a reptér áruforgalma még ennél is nagyobb ütemben, 49,7 százalékkal nőtt, vagyis meghaladta a 184 ezer tonnát. A kormány tervei szerint 2030-ra 20 millió, 2040-re pedig 25 millió főt is elérheti a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma.
Ezek hatalmas számokat, amit sajnos a földön maradt lakosok is a bőrükön éreznek. Közismert ugyanis, hogy a repülők fel- és leszállása által keltett zajhatás egyes kerületekben rendkívül súlyos, a települési életminőséget alapvetően befolyásoló környezeti terhelést okoz nemcsak a reptér közvetlen közelében fekvő kerületekben, de például Józsefvárosban és Ferencvárosban. A megnövelt kapacitású repülőtér csak súlyosbítani fogja ezt a Közlekedési Hatóság által évek óta nem kezelt, a budapestiek tízezreit érintő problémát.
Az MTVSZ-blogon megjelent adatok szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér zajait körülbelül egymillió ember hallja. A légszennyezés tekintetében a reptér hatásterülete – legszűkebben mérve, ahol a repülésből eredő mikropor-koncentráció a normál érték 2-13-szorosa – egy 9 kilométeres kör. Ezen a területen 500 ezer lakost érintenek súlyosan a repülőtérrel kapcsolatos légszennyezés káros egészségügyi hatásai, így nagyjából őket érinti a zajterhelés nagyrésze is.
További részletek greenfo.hu oldalán >>
