Egy lakás egyik legfontosabb jellemzője a nagysága vagyis az, hogy hány négyzetméter a területe. Igen ám, de sokszor más szám szerepel a hirdetésben, a tulajdoni lapon és mást számol a bank, amikor a hitelezéshez van szükség erre az adatra. Ebben a káoszban teszünk rendet Vincze Krisztiánnak, a GV Hitelközpont vezetőjének, segítségével.
OTÉK vagy TÉKA
Jelenleg zajlik a megújítása azoknak a rendelkezéseknek, melyek alapján az ingatlanreferens vagy épp a bank számol, a hatóság pedig számonkér. Az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények), ami az elmúlt évtizedekben szabályozta a területet hatályát veszti és a TÉKA (Településrendezési és Építési Követelmények Alapszabályzata) lép életbe, de az átmenet szakaszos. A lakások alapterületére vonatkozó számítási módok és definíciók azonban nem változnak.
Nettó és hasznos
Az ingatlan nettó alapterülete a vízszintes vetületben kiszámított terület. Vagyis egy földszintes háznál a helyiségek mérete plusz az épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér számít bele (vagyis egy terasz vagy fedett loggia része a nettó alapterületnek). A lépcsők és a födém ferde része azonban csak a vetülete mértékéig számolható bele a nettó alapterületbe. A nettó egyébként itt azt jelenti, hogy a falak és a szerkezet nem kalkulálható bele, a kívülről, falakkal együtt mért alapterület a bruttó alapterület.
Hasznosnak pedig a nettó alapterületnek az a része számít, ami legalább 1.9 méter magas, tehát a ferde tető alatti részek például nem számítanak bele. Így már látszik, hogy eleve három méret a bruttó (ezt nem igazán használjuk), a nettó és a hasznos eltér egymástól.
A bank így számol
Ha hitelre vagy támogatásra van szükség lakásvásárláskor, akkor a folyósító hitelintézetek is beszállnak a számolásba. Itt vannak eltérések a normál piaci kamatozású, illetve az állami kamattámogatású konstrukciók (pl. CSOK plusz) között, de általában elmondható, hogy a tulajdoni lap szerinti méretben figyelembe vehetőek azok a helyiségek, melyek állandó fűtéssel rendelkeznek. Vagyis hiába számít bele a nettó alapterületbe a fedett terasz, a lépcsőház vagy épp a garázs, ezek, amennyiben nincs állandó fűtésük, nem adhatóak hozzá az alapterülethez. Bele lehet ugyanakkor kalkulálni a kamrát, amit eleve azért alakítanak ki az ingatlan területén, hogy ott hűvösebb legyen. A támogatott hiteleknél szintén nem vehető figyelembe a garázs, illetve a pice szintű helyiségek sem.
Tekintettel arra, hogy a támogatásoknál a meglévő, vagy vállalt gyermekek száma meghatározza a támogatással vásárolni kívánt ingatlan minimális alapterületét, így kifejezetten fontos, hogy mikor, hogy számoljuk az alapterületet.
Gyakori gond, hogy a fürdőszoba, amennyiben körbe van fűtve, nem kap önálló fűtőtestet, ezért később nem számítható bele az alapterületbe. Ezen egy állandóra kötött, tehát nem konnektoros, törölközőszárító radiátor felszerelése is segít. Mielőtt a panelekben élők felkiáltanának, hogy de az ő fürdőjükben nincs radiátor, mégis beleszámolhatták, jelezni kell, hogy a felszálló melegvizet vivő cső is fűtésnek minősül például a toiletben vagy a kád alatt, mellett, a fedőlaptól nem látható módon, szerelt, fedett radiátor sok lakásban előfordul, bár nem látszik.
