1985 óta minden október első hétfőjén emlékeznek meg világszerte a lakhatásról, az élő- és lakóhelyek jövőjéért viselt kollektív felelősségről, és a lakhatás mint emberi jog érvényesüléséről. Idén az Utcáról Lakásba Egyesület (ULE) közleményt adott ki a jeles nap alkalmából, emlékeztetve rá, hogy Magyarországon a lakhatás egyre mélyülő krízisben van.

Az ULE adatközlése szerint

● míg 2011-hez képest az átlagos háztartás jövedelme kicsivel több mint 40%-kal nőtt, addig
a lakásárak több mint 150%-kal. 2015 és 2020 között kb. 130%-os volt a növekedés.
● az önkormányzati bérlakások száma 1999 óta drasztikusan csökkent: a százezer
körüli szám negyvenezresre apadt.

„Az Utcáról Lakásba Egyesület 9 éve dolgozik azon, hogy a magyar lakhatási krízisre – benne a hajléktalanság problémájára és a lakhatási szegénységre – érvényes, működő javaslatokat adjon. Ez határozza meg két fő tevékenységünk: a Kunyhóból Lakásba és a Lakásügynökség programunk. Abban hiszünk, hogy a kríziskezelés mellett tartós kivezető utak kellenek a hajléktalanságból, ezek pedig a megfizethető lakások. És ugyanerre van szüksége a társadalom közel harmadának, akiknek gondot okoz a lakhatásuk megfizetése. Ezért újítunk fel lakhatatlan állapotú önkormányzati lakásokat, ahol bérlőinknek szociális munkásaink támogatásával igazi esélye lesz a társadalomba visszatérni a hajléktalanság méltánytalan csapdájából. Lakásügynökség programunkban szélesebb körnek is tudunk lakásbérleti lehetőséggel segíteni”

– írja a szervezet közleményében.

Az ULE önkéntesnapjain három önkormányzati bérlakás felújításán is dolgoznak majd önkéntesek, hogy leendő lakóik még az idén beköltözhessenek.

A különböző lakhatási szervezetek idén szeptemberben tizedik alkalommal rendezték meg a Lakásmenet nevű demonstrációt, amelyen emberhez méltó, megfelelő lakhatást követeltek minden ember számára.

A lakhatási válság számos társadalmi csoportot érint, ami nem csoda annak fényében, hogy a lakhatás költségei, a lakásárak és a lakbérek évek óta szinte töretlenül emelkednek, és nem látszik, hogy mikor maradna abba ez a tendencia.

A lakástulajdon egyre koncentráltabb, és a tőkés rendszerben maga a lakhatás is áruvá vált. Ami esetünkben azt jelenti, hogy sokan befektetési céllal vásárolnak lakást, hogy rövid- vagy hosszútávú bérbeadással realizáljanak profitot. Más esetekben akár üresen állnak, vagy irodának használják őket.

Ráadásul önkormányzati tulajdonban is rengeteg üres lakás van, miközben számos önkormányzatnak nincs lehetősége ezeket használható állapotúvá tenni és kiadni – vagy egyszerűen nem tekintik prioritásnak, hogy ily módon mérsékeljék a lakhatási válságot. Ezt csak súlyosbítja, hogy Magyarországon nincs nagy volumenű állami bérlakásépítési program.

A teljes cikk: A Lakhatás Világnapján egyre mélyülő lakhatási krízisről beszél az Utcáról Lakásba Egyesület