Átalakulás előtt állnak a hazai bevásárlóközpontok, de ez nem a plázák végét jelenti - mondta el Csörgő Anita, a Colliers kiskereskedelmi üzletágnak vezetője a Népszavának adott interjújában. (Lapszemle)
Egyre több bevásárlóközpont készül átalakításra, lejárt a klasszikus plázák ideje?
Nem, ezek továbbra is népszerűek és szükség van rájuk. 2012 óta plázastop van, aminek egyetlen pozitívuma, hogy nem lett túl sok bevásárlóközpontunk – a többség 1998-2010 között épült meg. Új tradicionális bevásárlóközpontokra jelenleg nincs is szükség, bővítésekre igen, hogy legyen hely nagyobb terület igénylő, új piacra lépő márkáknak. Most (majd) modernizálni, felújítani kell az időközben korszerűtlenné vált épületeket és új funkcióknak helyet adni bennük. Sajnos az eredetileg szükségszerű fejlesztési kontroll időközben mára a beruházásokat nehezítő intézkedéssé vált.
A plázák nem, de a városszéli bevásárlóparkok gyorsan szaporodnak.
Még nem eléggé, hiszen ilyen helyi kiskereskedelmi központokra a jelenleginél sokkal több helyen lesz szükség. Az Otthon Start program hatására számos vidéki nagyváros agglomerációjában már kijelölték az építési telkeket, építkeznek a fiatal családok, csakúgy mint 25 éve Érd és Törökbálint környékén. Ahová hamarosan további 3-5 ezer ember költözik, ott szükség lesz kereskedelmi, egészségügyi, szociális, oktatási infrastruktúra kiépítésére is. Óriási lakóingatlan boom előtt állunk, de ehhez a szolgáltatásokat is ki kell építeni, hogy élhető, működő új településrészek szülessenek. Ma azonban könnyebb lakóövezetté átminősíteni egy területet, mint kereskedelmivé. A fejlesztőket, az önkormányzatokat ösztönözni kell, hogy a logisztikai infrastruktúrát építsék ki mindehhez.
Sok új épület földszintjén látni el-és kiadatlan üzlethelyiségeket, ez aligha motiválja ebbe az irányba a beruházókat.
A legtöbb lakófejlesztő eladásra kínálja a többségében apró földszinti üzlethelyiséget, amire csekély a kereslet befektető és véghasználó részről. Gyakran műszaki korlátok (pl. nem megfelelő légtechnika vagy elégtelen elektromos kapacitás) miatt nem alkalmasak az elvárt funkciókra, és a nagyobb alapterületű helyiségek jellemzően hiányoznak.Fontos lenne, hogy a fejlesztők tudatosabban mérjék fel a lakók kiskereskedelmi igényeit, és ezek mentén integráljanak üzleteket és szolgáltatásokat a nagyobb lakóprojektekbe. Ugyanakkor a lakásárak többszörösükre emelkedtek, míg az üzlethelyiségeké szinte stagnált, ami megnehezíti ezek gazdaságos beépítését egy lakófejlesztésbe. Félő, hogy a lakhatási válság gyors kezelése érdekében, az engedmények hatására túl sűrűn beépített, steril városnegyedek jönnek létre, ahonnan a szolgáltató egységek és üzletek kiszorulnak.
| Lapszemle: Népszava - Sándor Tünde cikke
