A növekedés dinamikája vonatkozásában a belföldi online kereskedelem 2016 óta a leggyengébb első féléves teljesítményéről adott számot.
Jelentős lassulás
Két éven át szinte álom volt az e-kereskedelem, amit az táplált, hogy néhány hónap alatt annyit növekedett, amit korábban csak évek alatt tudott produkálni. Az éves grafikonok azt mutatták, hogy néhány hónap alatt – elsősorban a pandémia első hónapjaiban – az e-kereskedelem elterjedtsége olyan mértékben nőtt, mint az előző tíz évben. Álom volt, mert az volt a feltételezés, hogy az e-kereskedelem „korlátlanul” tovább fog növekedni.
A KSH adatai szerint 2022 júliusában az országos kiskereskedelmi forgalmának a volumene az előző év azonos időszakához képest 4,3%-kal bővült. A kiskereskedelmi forgalom 7%-át kitevő internetes kereskedelem 2,9%-kal emelkedett a jelzett időszakban. Ez utóbbi adat akkor árul el sokat, ha összevetjük a korábbi évek azonos időszakával. Ugyanis 2021 júliusában 16%, 2020 júliusában pedig 20% volt az e-kereskedelem bővülését jelző szám.
A legnagyobb gyengítő tényezőnek az ellátási lánc problémák, az infláció és a forint meghatározó devizákkal szembeni leértékelődése számítanak. A széles körben várt globális recesszió és az azt követő munkanélküliség növekedése jelentős akadályokat gördíthet az e-kereskedelmi szektor elé.
Mi várhat az e-kereskedelemre?
A fogyasztói kiadások csökkennek a recesszió idején. Ez annak köszönhető, hogy a fogyasztóknak kevesebb a rendelkezésre álló jövedelmük. A fogyasztók minden jövedelmi sávban nagyobb valószínűséggel halogatják vagy fogják vissza a diszkrecionális vásárlásokat. Egy e-kereskedelmi vállalkozás működtetése kiszámíthatatlan lehet. Nyeresége ki van téve a gazdaság hullámvölgyeinek, az ellátási lánc késéseinek és megszakításainak, valamint a változó fogyasztói vásárlási szokásoknak. E kihívások közül sok ma is fennáll. Az áruk importálása drága és lassú, a közvetlen fogyasztóknak szóló reklámozás kihívást jelent. Az új problémák pedig – mint például a növekvő infláció és egy esetleges pénzügyi recesszió – még több bizonytalanságot szítanak.
A jelenlegi, hazai inflációs környezetben a piaci várakozások reálértéken nézve egyszámjegyű bővülésről szólnak.
Napjainkban jól érezhetően lassul az egész kiskereskedelem. A magas infláció pedig tény, mint ahogy az is, hogy a lakosság anyagi terhei jelentősen megnőnek. Előbbiek nagyban befolyásolják a fogyasztást, és a piaci vélemények szerint még csak az elején vagyunk a negatív hatások kibontakozásának.
Szinte mindegy,hogy hagyományos vagy online
A GKI Digital (GKID) és az Árukereső.hu egy közös kutatás keretében azt mérte fel, hogy az egyes gazdasági hatások mekkora terhet jelentenek az e-szektor számára. A megkeresett vállalkozások 1-től 5-ig tartó skálán értékeltek, ahol az 5-ös érték jelenti a legnagyobb terhet. Az értékelés során a folyamatosan emelkedő beszerzési árak – mint negatív tényező –kaptak legnagyobb pontértéket (4,55), de nagyon jelentős tényezőnek határozták meg a válaszadók az inflációt is (4,4).
Az előbbieken túl az üzemanyagárak, valamint a közüzemi díjak jelentős növekedése, továbbá az infláció okozta vásárlóerő-csökkenés korlátozza leginkább az online kiskereskedők növekedési potenciálját a jelen időszakban. Habár az említett kutatás nem tér ki a hagyományos kiskereskedelemre, más forrásból származó információk szerint az a szegmens is ugyanezekkel a nehezítő tényezőkkel küzd a tevékenysége során.
A teljes cikk: Már nem csak a hagyományos kiskereskedelem látja borúsan a jövőt
