Az üresedési ráta az egyik leggyakrabban használt mérőszám, hogy az irodaházak kihasználtságát, illetve alapvetően a szektor állapotát és trendjeit elemezhessük. Azonban a pandémia óta egyre fontosabb mérőszám lett a foglaltság nyomon követése, vagyis hogy a területek hány százalékán zajlik tényleges munkavégzés, azaz bejárnak-e a dolgozók a munkahelyükre.
Az üresedési ráta az egyik legjobb mérőszám arra, hogy lássuk, mennyire „egészséges” az irodapiac, mekkora a kereslet az irodaterületek iránt. Ha prosperál a gazdaság, a vállalatok pozitív jövőképpel rendelkeznek, akkor egyre több irodabérleti szerződést kötnek, bővülnek, vagy modernebb irodába költöznek. A járvány alatt kiürültek az irodák, vagyis a foglaltság radikálisan csökkent, azonban a hosszú távú bérleti szerződések tovább éltek, vagy módosultak, még ha az új tranzakciók száma vagy éppen a bővülés nagyságrendje erőteljesen vissza is esett.
Az Egyesült Államokban az üresedési rátát és a foglaltságot hasonlította össze a Kastle Systems májusi felmérése tíz fontos amerikai irodapiacra vonatkozóan. Texasban, ezen belül Houstonban és Austinban volt a legmagasabb az irodafoglaltság 60 százalékkal, ugyanakkor itt mérték a legmagasabb üresedési arányt is kb. 19 százalékkal. Ellenben New York üresedési rátája volt a legalacsonyabb a mért 10 piac közül, de a foglaltság csak 49 százalékot mutatott. A Szilícium-völgyben az üresedési ráta 17,3 százalékos, míg a foglaltság mindössze 38,2 százalékos volt.
A Kastle Systems átfogó statisztikája szerint a teljes foglaltság 50 százalék körül mozgott az Egyesült Államokban, míg az üresedési arány csupán 20,2 százalék volt az idei első negyedévben. Vagyis a hibrid modell erőteljesen jelen van a munkahelyeken, miközben a vállalatok nem rohantak visszaadni a területeket olyan tempóban, hogy esetleg összeomoljon az irodapiac.
A teljes cikk: Nem omlott össze az irodapiac! Délen bejárnak, a tengerparton nem annyira
