Költözni rendkívül drága lett, ezért is inkább az irodák belső átalakítására költenek a bérlők. A munkaadók minden eszközzel igyekeznek visszatérésre bírni dolgozóikat. A céges irodapolitika kvázi HR-kérdés lett.
Tartós nyomot hagyott az irodapiacon a Covid, de a változás teljességében még nem látható a korábban kötött bérleti szerződések miatt, és egyelőre nem a bérelt irodaterületek csökkenésében, hanem funkcióváltásokban mutatkozik meg igazán – hangzott el a szektor jelenéről és jövőjéről a JLL nemzetközi ingatlanfogalmazó szakértői részvételével rendezett háttérbeszélgetésen.
A hosszú távú bérleti szerződések sok cég mozgásterét korlátozzák, akiknek pedig mostanában járt le a bérleti megállapodása, jellemzően inkább rövidebb időre hosszabbítanak és kivárnak azok, akiknek mostanában járt le a bérleti megállapodása.
A maradás mellett szól az is, hogy költözni nagyon drága lett.
Korábban négyzetméterenként 700-800 euróba került az új területek kialakítása, amiből mintegy 400 eurót a bérbeadó állt. Az elszállt építőipari költségek miatt átlagosan 700 euróra nőtt a bérbeadói hozzájárulás, de a bérlőkre is csaknem ekkora összeg megfizetése vár, amit viszonylag kevesen vállalnak be.
Maradnak tehát helyben és a belső átalakításokra költenek – mondta Würsching Péter, a JLL bérbeadási vezetője.
Az irodabérlők, azaz a munkáltatók ugyanis különböző plusz szolgáltatásokkal, az irodai környezet vonzóbbá tételével igyekeznek a home office-ból visszacsábítani a dolgozóikat. A hibrid modell, az irodai munka és a home office kombinációja globális trenddé vált, a megoldást ezen belül keresik a cégek.
Nemzetközi kutatások szerint 69 százalékos a visszatérési hajlandóság azok körében, akik korábban is elégedettek voltak az irodai környezetükkel, viszont a korábban is elégedetlenek 5 százaléka hagyná csak el a home office-t.
Iparág specifikus is a munkáltatók mozgástere, de az látszik, hogy a teljes visszarendelés nem jó HR-politika, akár tömeges felmondásokhoz is vezethet. Mindeközben megjelent az iroda nosztalgia is, mert sokan belefáradtak a végtelen munkavégzésbe, és a teljes home office azért sem tartható fenn hosszú távon, mert az emberi kapcsolatokra a többségnek szüksége van. Ez érdemi potenciált jelent a munkáltatók számára, akik – mint azt a Agócs Balázs, a JLL Workplace Solutions üzletágvezetője rámutatott – elfogadták, hogy a régi irodákba nem akarnak visszatérni a dolgozók.
Kedvezően fogadják azonban az olyan megoldásokat, amelyek a közösségi terek arányának növelését, hangulatos munkahelyi miliőt, és a korábbiaknál sokrétűbben kialakított és új funkciókkal megtöltött tereket eredményeznek.
A régi irodák környezettudatos szemléletű modernizálása és átalakítása erősen feljövő piac, sok startup cég jelent meg a területen, amelyek a házak felokosítását és takarékosabb működtetést biztosító műszaki energetikai átalakítását végzik – mondta Pál Tamás, a JLL Hungary üzletfejlesztési vezetője.
I Forrás: vg.hu
