Úgy tűnik, hogy Budapest sohasem lesz New York vagy Hongkong, bár sokan a Váci útra is sorban húznák fel a magasházakat, mások Csepelen hozták volna létre a magyar Manhattant. A többség meg azt mondja, hogy örüljünk, hogy a főváros megőrizte századfordulós hangulatát, hiszen például a világ legnagyobb szecessziós műemlékállományával rendelkezünk.
Ha körbenézünk a régióban, akkor azt láthatjuk, hogy Prágában sem merednek az ég felé a gigantikus épületek, Varsónak viszont sajnos a világháborús veszteségek miatt nem volt más választása, minthogy egy modern várost húzzon fel, ahol a felhőkarcolók is megférnek. Párizsban sem mindenki rajong a zárványként megteremtett La Défense-ért, hiszen éppen a kompakt város eszméjét vágja tönkre.
Érdemes még az elején leszögezni, hogy a 150 méternél magasabb épületeket nevezik felhőkarcolónak, az alatt magasházról vagy toronyházról beszélünk. Budapesten 90 méternél magasabb házak nem épülhetnek, 65 méter fölött pedig tervtanácsi engedély kell, hogy ne befolyásolják a történeti értékkel bíró épületeink látványát, mint például a templomok vagy éppen az Országház (96 méter). A kivételek közé esett a Mol Campus, amely már korábban megkapta az építési engedélyt a 120 méteres magasságra.
A teljes cikk: A magyar felhőkarcolók története, avagy mi épült meg végül
